Szerb-magyar kapcsolatok

Miša Đurković: Nem haragszanak a szerbek a fal miatt Orbánra

2017. augusztus 24. 14:43

Teljesen logikus, hogy a Fidesz meg akarja védeni Magyarország területét, ráadásul Orbán Viktort példaértékűnek tartják szerb konzervatívok – mondja a Mandinernek Miša Đurković szerb filozófus, politikai elemző, a belgrádi Politikatudományi Intézet munkatársa. Đurković a két nemzetet összekötő közös kihívásokról, a szerb bel- és külpolitikáról is beszélt lapunknak Berlinben. Interjúnk.

Miša Đurković

Az utolsó hír Szerbiáról Magyarországon az volt, hogy az új miniszterelnök egy leszbikus nő lesz: Ana Brnabicot Aleksandar Vučić szerb államfő jelölte miniszterelnöknek. Számít a szexuális irányultsága?

Szimbolikusan nagyon is sokat jelent. Az emberek Vučić magát konzervatívnak tartó pártjára szavaztak. Vučić viszont egy olyan nőt jelölt miniszterelnöknek, aki nem politikus, hanem egy klasszikus technokrata bankember. Ő azt állítja, leszbikussága mellékes, de sokaknak mégis fontos ennek a szimbolikus üzenete.

Mi, Magyarországon leginkább a magyar kisebbség helyzete kapcsán hallunk Szerbiáról, a belpolitika mindennapjait kevéssé követjük nyomon. Hogy áll ma a belpolitika Belgrádban?

Amióta Milosevics megbukott, Szerbia félig-meddig a nyugat protektorátusa alatt él, Németország szerepe például egyre nő az ország életében. Egy átmeneti időszakban élünk, ez az átmenet viszont sok szempontból sikertelen. A gazdaság például meglehetősen rossz helyzetben van, az államadósság 70 százalék fölé emelkedett, hogy mást ne mondjak. Az ipar hanyatlik, a demográfiai helyzet katasztrofális. A szellemi elit folyamatosan hagyja el az országot, nagy területek néptelenednek el. Közép-Európában persze ezen sokan keresztülmentek,

de mi még mindig jófiúként viselkedünk, nem úgy, mint Magyarország vagy Lengyelország, akik már a saját érdekeiket védik.

A pártpolitikára térve: a Szerb Radikális Párt (SRS) nagyon radikális, nacionalista párt volt, de kettészakadt 2008-ban, s a belőle kiszakadó centrista-nemzeti konzervatív Szerb Haladó Párt (SNS) lett Vučić pártja. Az SRS-alapító Vojislav Šešelj pedig létrehozta az Előre Szerbia! pártot. Az SNS azonban nem annyira párt, inkább egy mozgalom, ami a vezetőjétől függ. Az SNS évek óta egyfajta vészhelyzetben tartja az országot – minden évben van például valamilyen választás. Ana Brnabic politikailag nagyon gyenge és az elnöktől függ. Az ellenzék nagyon rossz passzban van, mivel se pénze, se médiája nincs, és nemzetközi támogatottsága sem. A médiát nagyrészt Vučić kontrollálja, és nemzetközi támogatottsága is neki van. 

Mit takar a szerb konzervativizmus és milyen állapotban van?

A szerbek többsége bizonyos szempontból konzervatívnak mondható: mélyen kötődnek a hazájukhoz, a szülőföldhöz, és a család is nagyon fontos szerepet játszik az emberek életében. Az identitással kapcsolatos kérdések egyre fontosabbak, ám például az egyház egyre jobban visszaszorul a mindennapi életből. Az állam azonban a nemzetközi szervezetek és az EU nyomására egyre több baloldali ihletettségű törvényt fogad el. Szóval a nép inkább régimódi, de a nemzetközi elvárások baloldaliak, a politikusok pedig a kettő közt helyezkednek el, és nem tudják eldönteni, hogy inkább az emberek vagy a nemzetközi szereplők kedvében járjanak. A politikai pártok életében nem igazán van szerepe az ideológiáknak, a legrosszabb értelemben véve alkalmazkodóak, nem úgy, mint Orbán Viktor. Ugyanakkor az előző tizenöt évben sikerrel keltek életre független értelmiségiek által alapított konzervatív körök, amelyek folyóiratokat és hetilapokat publikálnak és néha kiadnak egy-egy könyvet, próbálják képviselni a konzervatív hangot. Nemrég jelent meg például az én könyvem a konzervatív hagyományról. Nem csak általánosságokat szeretnénk mondani, hanem konkretizálni szeretnénk a konzervatív álláspontokat különféle ügyekben. 

A konzervatívok nem kedvelik az ideológiákat, tehát hogy a szerb pártok nem ideológiaiak, akár még pozitívum is lehetne konzervatív szemszögből, nem?

Attól függ… Azért pár alapelvet mindenképp meg kell védenünk konzervatívokként: ez a rend, ez a joguralom, a család… 

Melyek a szerb politikai fő témái mostanában?

Az elnök próbálja újranyitni a Koszovóról szóló párbeszédet: szeretné meggyőzni a közvéleményt, hogy el talán el kell fogadnunk a mostani helyzetet Koszovóval kapcsolatban. Emellett mostanában voltak sztrájkok is három cégnél, márpedig a szerbek általában nem szoktak sztrájkolni, csak az oktatásban. Most mégis tüntettek bizonyos őket érő hátrányok miatt. 

Mekkora az orosz befolyás Szerbiában?

Az oroszokat nem érdekli, hogy csatlakozunk-e az EU-hoz vagy sem, nekik a NATO-tagság az, ami kiüti a biztosítékot.

Az orosz-szerb szövetséget erősen túlbecsülik Szerbián kívül: ez a szövetség földrajzilag gyenge, hiszen jó pár ország választ minket el tőlük. A NATO-n túl az oroszokat az energiapolitikai és a bankügyi befolyásuk érdekli. Az EU-val nekem viszont az a problémám, annak van egy számomra nem szimpatikus értékrendszere, és az előző évtizedek legrosszabb baloldali örökséget próbálja exportálni a hazámba. 

Miként értékeli Orbán Viktor politikáját?

Régóta kapcsolatban vagyok Magyarországgal, néhány magyar barátomnak én voltam az előző tíz évben az üzleti tanácsadója. Volt alkalmam meglátogatni a Parlamentet, jártam a Századvégben is. S mint megtudtam, még mielőtt a Fidesz hatalomra került volna, már megvolt az alkotmányterve. Szóval Orbán Viktor a példája annak a politikának, ami bizonyos értékekre épül; már a hatalom megszerzése előtt tudta, mit szeretne tenni. A Fidesz alapvetően egy nagyon konzervatív programot valósít meg, kezdve a házasság hagyományos definíciójának alkotmányba foglalásától a szociális politikáig és a családbarát intézkedések soráig. Orbán Viktor a konzervatív körökben rendkívül népszerű egyébként. A parlamentben egy konzervatív csoport mindig Orbánnal példálózik, hogy úgy kéne kinéznie az európai politikának, ahogy ő politizál. Egyébként Teleki Pált egyre többen fedezik fel, s növekszik a népszerűsége, amiért kiállt a jugoszláv szövetség mellett.

És mit gondolnak az illegális migráció ellen a szerb határ mentén felhúzott falról?

Teljesen logikus volt, hogy a Fidesz meg akarja védeni az ország területét. A bevándorlás nagyon gyorsan meg tudja változtatni a társadalom képét. Épp ez az, amiért meg akarjuk magunkat védeni a bevándorlás ellen: mert ott a példa Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, hogy mi történik, ha túl sok bevándorlót engedsz be, és ezt nem akarjuk. A szerb elnök és pártja, annak ellenére, hogy az SNS és a Fidesz közt nagyon sokat javultak a kapcsolatok az előző években, sajnos szinte teljesen Merkelhez igazodik. Szerbiában ma egyébként hatezer bevándorló van.

Nem haragudtak meg Orbánra, amiért felhúz egy falat, és az illegális bevándorlók Szerbia nyakán maradnak?

Nem, de egyébként az illegális bevándorlók a fal felépítése után Horvátországba mentek és onnan álltak tovább Nyugat-Európába.

A szerbek közül nagyon sokan gondolták úgy, hogy ez az egyetlen normális dolog, ahogy reagálni lehet: falat kell építeni. 

A délvidéki magyar kisebbség helyzete téma a szerb közéletben?

Nagyjából 270 ezer magyar él a Vajdaságban. Ugyan nehéz történelmet éltek meg arrafelé a szerbek és a magyarok, és egyik fél sem felejt; ma a szerbek nem tekintik úgy a magyarokat, mint akik problémát jelentenének. Mind a szerbek, mind a magyarok demográfiai problémákkal küzdenek a Vajdaságban, s ez a legnagyobb probléma jelenleg, mindkét nemzet ennek a megoldásán gondolkodik. A legnagyobb magyar párt jóban van a Fidesszel és biztos pozíciói vannak a szerb kormányban is. Sőt azt is tudom mondani, hogy a konzervatívok között bizonyos respektje van a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetségnek az etikai és bevándorlási kérdésekben elfoglalt álláspontjának köszönhetően. A fő probléma mindenki számára az agyelszívás, függetlenül attól, hogy szerbekről vagy magyarokról beszélünk.

Berlini előadásában azt fejtegette, hogy a konzervatívok túlságosan elfeledkeztek a teoretikus problémákról. Ez miért baj?

Ma a konzervatívok érthetően az identitással és bevándorlással kapcsolatos kérdésekkel vannak elfoglalva, azelőtt pedig a világválság miatt a gazdasági kérdések domináltak. Viszont ezek miatt nem figyelünk pár olyan területre, ahol nagyon veszélyes fejlemények kezdenek kibontakozni. Ezért hangoztatom, hogy sürgősen vissza kell térnie a konzervatívoknak a bioetikai témákhoz is. Az eutanázia például egyfajta új eugenika. De az alapvető elképzeléseket arról, hogy mi az apa, anya, a szülők, az élet, megváltoztatni igyekeznek egyes mozgalmak, s a konzervatívok nem sokat mondanak minderről azon túl, hogy hát, ez veszélyes. 

Rendben, mik ezek a bioetikai kérdések?

Elsősorban az abortuszra és az eutanáziára, valamint a génmanipulációra gondolok, az emberi és állati gének keverésére, ami arról szólna, hogy a jövőben tökéletesíteni lehetne a leendő gyermekünket, például megválaszthatnánk a színét, szóval a szülői kívánalmakhoz szabnánk a magzatot. Végül ott van a transzhumanizmus, ami nagy kihívás mindannyiunk számára.

Miért?

A kiborgok és a kimérák valósággá válhatnak, s az állati jogokat az emberi jogok szintjére emelnék, s eltűnik az emberi méltóság. A végén rabszolgákként végezzük, mint a Mátrixban… 

A realisztikusabb bioetikai fejleményekre mi a válasz? A társadalom ugyanis elfogadja azokat, vagy legalábbis nem izgatja.

Nem tudjuk, mit gondolnak az emberek.

Komolyan kell vennünk a bioetikai veszélyeket, monitorozni kell őket, s meg kell védeni az emberi személy méltóságát.

Az embert meg kell őriznünk különlegesnek, amivel nem szabad kísérletezni. Számos országban az egészségügyben arra panaszkodnak, hogy nincs elég donor. Szerbiában és Hollandiában, de máshol is erre válaszul olyan törvényt hoztak, hogy rögtön a halálod után a szerveid az állam tulajdonába mennek át, így azonnal felhasználhatják azokat, vagy akár el is adhatják. Egyetlen egy módon lehet ezt elkerülni, egy előzetes nyilatkozattétellel, viszont az emberek többsége sem tudja, hogy milyen veszély fenyegeti halála után, így nyilatkozatot sem tesz.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/116576

Ajánljuk még a témában