Mennyi robot helyettesítheti az emberi munkaerőt?

2017. május 4. 15:41

Szalai Réka
Danube Institute
A robotok még a kínai munkásoknál is olcsóbbak, ráadásul nem lesznek betegek, nem vállalnak gyereket és nem sztrájkolnak, sőt, szabadságot sem kérnek.

„Szükséges-e azon aggodalmaskodni, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan uralkodóvá válik bizonyos foglalkozási ágazatokban? Egyes vélemények szerint ez még olyan 50-100 évig nem jelent problémát, más kutatók szerint a munkaerőpiac automatizáció miatti átalakulása már nincs olyan távol. Egy, a McKinsey nevű amerikai tanácsadó cég által nemrégiben publikált kutatás úgy becsüli, a dolgozók mintegy 45 százaléka végez napjainkban olyan munkát, amelyet a közeljövőben automatizálhatnak. A Világbank szerint az állások 57 százalékát gépesíthetik a következő 20 évben.

Hogyan érinti mindez a munkásokat? Daron Acemoglu (Massachusettsi Műszaki Egyetem/MIT) és Pascual Restrepo (Bostoni Egyetem) közös tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyre növekvő számú robot alkalmazása mit jelent a dolgozók számára.  

A két kutató azt vizsgálta, hogy a robotok egyre kiterjedtebb használata az ipari termelésben hogyan érintette a helyi munkaerőpiacokat 1990 és 2007 között. Ezek a robotok teljesen önálló gépek, melyek számtalan különböző feladatra újraprogramozhatók, akár hegesztésre és festésre is. Európában és az Egyesült Államokban 1993 és 2003 között négyszeresére nőtt használatuk, becslések szerint e két kontinensen mintegy másfél millió robot dolgozik, de ez a szám akár 4-6 millióra növekedhet a következő tíz évben.

Míg egy német autóipari munkás átlagosan több mint 40 euróba kerül óránként, egy robot mindössze 5-8 euróba. A robotok még a kínai munkásoknál is olcsóbbak, ráadásul nem lesznek betegek, nem vállalnak gyereket és nem sztrájkolnak, sőt, szabadságot sem kérnek. Az ipari szektorban lévő robotok sűrűsége szempontjából jelenleg Dél-Korea áll az első helyen: minden 10 000 dolgozóra 437 robot jut, míg Japánban 323, Németországban pedig 282 darab.

Ezek a számok azt mutatják, hogy a változások már megkezdődtek. A tanulmány szerzői úgy számolják, ha minden ezer dolgozóhoz hozzáadunk egy robotot, az 0,18-0,34 százalékponttal csökkenti a foglalkoztatottságot, a fizetéseket pedig 0,25-0,5 százalékkal zsugorítja. Ez azt jelenti, hogy egy új robot legalább három dolgozó embert helyettesíthet. A hatás legerősebben az ipari termelésben jelentkezik, főként az autógyártásban, illetve az elektronikai termékek, vegyszerek és a gyógyszerészeti cikkek előállítása során. A robotok alkalmazása – a menedzsereket kivéve – minden dolgozót negatívan érint.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Amig a gepek nem nonek a mezon, addig azokat is csinalni kell valakinek. Ha nem a gepet, hat a gepcsinalo gepet, de valakinek azt csinalni kell. Aztan azokat a robotokat karban kell tartani (vagy ha nem oket hat a karbantarto robotokat), programozni kell... A sor vegen mindig lesz egy ember.
Ez a jajarobotokmiattnemkellmajdmelos pont ugyanaz, mint a gepek osszetorese az ipari forradalmak hajnalan. Akkor is ugyanez volt a felelem, hogy jon a gep, tiz helyett egy melos eleg lesz, nem lesz munka... Aztan a gepek miatti termelesnovekedes es forradalom miatt nemhogy kevesebb, de tobb munkaero kellett vegul.

Ezektől a robotoktól nem kell tartani. De eljön az idő, mikor a számítógépek közlik, hogy mit kell tennünk. És kiszolgáltatottá válunk, mert képtelenek leszünk ellenőrizni vagy pótolni működésüket.

"2013-as cikkből: "Egy évtizeddel ezelőtt a kínai munkaköltségek 200 százalékkal maradtak el a mexikóitól, "

Hogyan 200?? Sokallom. :-D

"Az olcsóként besorolt kínai munkás órabére: kb. 5,50 USD"
A fele sem igaz.

„Robert Skidelsky, a Warwick University professzora hangsúlyozza, hogy bár az eddigi ipari forradalmak során a felszabaduló munkaerőt az egyéb szektorok gond nélkül felszívták, lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahol erre már nem lesz lehetőség.

A professzor szerint a fejlett gazdaságokban hozzá kell szokni az 5-10 százalék közötti munkanélküliségekhez, miután a munkát egyre hatékonyabban helyettesítik a gépek, azaz a tőke. A helyettesítés szociális feszültségeket szül, ami nagyon úgy tűnik, hogy csakis a tőke adóztatásával és a munkanélküliek támogatásával enyhíthető.”
http://www.penzugyiszemle.hu/h..

Jó példa a mezőgazdaság gépesítése és hatása, ahol 2-300 éve a lakosság 40-50 százalékának adott munkát, ma azonban már csak a munkaerő 4-5 százalékának. A gépesítésnek köszönhetően ugyanis egy több száz hektáros gazdaság akár néhány emberrel tökéletesen működik, miután az emberek helyett a földeken ma már traktorok és kombájnok végzik a munkát.

A technika, technológia csökkenti az élő munkaerőt. Kérdés, hogy az egyéb szektorok, elsősorban a közszféra és a szolgáltató szektor meddig képes felszívni az így felszabaduló munkaerőt.
Robert Skidelsky a tőke adóztatását veti fel. Szerintem a gépek, robotok járulékos adózását kel bevezetni, csökkentve a munkaidő hosszát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés