Párbeszéd

Balog Zoltán: Háborúban állunk, de nem az iszlámmal

2016. március 30. 11:06

Nem az iszlámmal, hanem az iszlámra hivatkozó terroristákkal állunk háborúban – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az iszlám felekezetet elismerő magyar törvény századik évfordulója alkalmából szervezett budapesti konferencián. Balog szerint a Nyugatnak, Magyarországnak, de magának az iszlámnak is fel kell lépnie a terrorizmussal szemben, ehhez pedig párbeszédre van szükség egymással.

Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek – hangsúlyozta a felekezet magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából, szerdán Budapesten rendezett konferencián Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
 
„Az iszlám létmagyarázat, életforma, hit, istenélmény, a legfőbb igazság megfogalmazása a követői számára” – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint ezért tisztelettel és érdeklődéssel, a megértés szándékával kell fordulnunk az iszlám felé. „De ki kell mondani, hogy háborúban állunk” – folytatta a miniszter. A háború azonban szerinte nem az iszlám, annak istenélménye, hite, közössége ellen irányul. „Azok ellen, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát" –fogalmazott a tárcavezető.
 
Balog szerint fel kell lépni a terrorizmussal szemben, ehhez belső és fizikai erő szükséges. „Európa fedezze fel, alkossa újra identitását a saját értékeiből.” Ehhez a feladathoz szükség van a tudományra, mert a tudás hatalom és erő is egyben. Balog Zoltán arról is beszélt: az iszlám egyre inkább részese Európa mindennapjainak, ismerni kell annak árnyalatait, áramlatait. A magyarok esetében különösen így van ez, hiszen az Árpádok óta együtt élünk, kapcsolatban vagyunk a muszlimokkal – és Zoltán nevet is kapnak a gyerekek – tette hozzá mosolyogva a miniszter. 
 
A miniszter emlékeztetett arra a számos évfordulóra, ami az idei évhez kötődik: 560 éve volt Nándorfehérvár, 490 éve Mohács, 450 éve Szigetvár, 330 éve Buda visszafoglalása. De nem csak a harcra, az iszlám hazai örökségére is emlékezhetünk: Gül baba zarándokhelynek számító síremlékére, Szulejmán sírjára, és így tovább. „A múltat majd békévé oldja az emlékezés” – idézte József Attilát Balog Zoltán, aki hozzátette: ugyanakkor régi törvény, hogy akinek nem elég erős az identitása, annak aggódnia kell. Akinek erős az identitása, annak viszont nem kell aggódnia, mert máris jól áll a jövő megnyeréséért folytatott harcban. Balog emlékeztetett: 1916-ban, amikor a magyar parlament egy törvénnyel elismerte az iszlám felekezetet, Tisza István erős és nemzeti szabadelvű kormányzata működött, nem került veszélybe az identitásunk, és ma is büszkék vagyunk erre a tettre. 
 
„Az iszlám alakulása tükör Európa számára: láthatjuk másságát, erényeit és hibáit” –folytatta Balog Zoltán. A miniszter szerint partnernek kell lennünk azokkkal, akik nem kérdőjelezik meg a mi létjogosultságunkat, indítsuk el a párbeszédet, találjunk ehhez társakat. Balog szerint a terrorizmus vagy épp a kölni erőszakoskodások a muszlimokat is kell, hogy sértsék, így az iszlám világnak is fel kell lépnie a terror ellen, hasonlóan a Nyugathoz és Magyarországhoz. „A tolerancia fontos, de önmagában még nem alkot identitást” – mondta a miniszter. „Különösen, ha a tolerancia szelektív, és éppen a saját gyökereinket nem tolerálja.” Balog emlékeztetett: a 2. világháború utáni első nemzedék felépített egy békés, erős és közös Európát. Az utánuk következő '68-asok nemzedéke azonban más volt: számos tagjuk szimpatizált a terroreszményekkel, aztán a pol potizmustól eljutottak a politikai korrektségig. „Európa elkényelmesedett intellektuálisan, Európa vezetői a könnyebb és kényelmesebb megoldásokat választják a hosszú távú válaszok megtalálásása helyett. Ki csodálkozik, ha emiatt egyre csökken a nép bizalma a politikai elitben?”
 
„Eljött a tettek ideje, Európának, Magyarországnak és az iszlám világnak is" – hangsúlyozta Balog Zoltán. Biztonságot és védelmet kell biztosítanunk a közösségeinknek, a muszlimoknak és a zsidóknak is. A miniszter a beszéde végén arról beszélt: Magyarország hagyományosan nyitott volt a keleti kapcsolatok felé, nagy hagyománya van a magyar Kelet-kutatásoknak is. Emlékeztetett: Magyarország 3600 keleti világból érkezett diákot vár ösztöndíjjal, ezek mintegy fele muszlim országból érkezik. „Ők a mi vendégeink, szeretjük és várjuk őket, a kölcsönös tisztelet jegyében” - zárta szavait Balog Zoltán.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/98553

Ajánljuk még a témában