NATO

A NATO-főtitkár örülne, ha Oroszország az Iszlám Államot bombázná

2015. november 19. 18:23
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint jelenleg nem a Nyugat és a muzulmán világ között van harc; a muzulmánok áldozatai a terrornak, ezért támogatni kell őket a bűnözőkkel szembeni harcban. Az MTI-nek elmondta: a NATO tevékenységében „Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért”.

Az Iszlám Állam (IÁ) szíriai állásai elleni orosz támadásokat szorgalmazta a NATO főtitkára csütörtökön Budapesten az MTI-nek adott interjújában. Jens Stoltenberg egyúttal méltatta Magyarország szövetségesi szerepét az atlanti szervezetben.

Nagy örömmel látnám, hogy Oroszország az Iszlám Államra mér csapásokat” - mondta a norvég politikus arra a kérdésre, lát-e változást Oroszország szíriai válsággal kapcsolatos politikájában az utóbbi időben. Mostanáig Oroszország főként olyan régiókban támadott célpontokat, amelyek nem az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak – özölte a főtitkár, hozzátéve, hogy az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félsziget feletti lelövése óta azért már voltak orosz légicsapások a dzsihadista szervezet ellen például Rakkában.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Oroszország újabban részt vesz a szíriai konfliktus tárgyalásos megoldását célzó, megújult erőfeszítésekben. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ennek érdekében nemrég Bécsben kezdődtek széles körű nemzetközi tárgyalások. A NATO erőteljesen támogatja a politikai megoldás keresését – fűzte hozzá.

„Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc”

Franciaország kedden a párizsi terrortámadásokra reagálva hivatalosan támogatást kért az európai uniós tagállamoktól a terorizmus elleni katonai műveletekhez. Az MTI kérdésére, hogy ennek következtében a NATO is aktívabb szerepet vállalhat-e Szíriában, a főtitkár azt mondta: a NATO-tagállamok részt vesznek az IÁ elleni, az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásaiban, és több NATO-tag felajánlotta segítségét Franciaországnak például a hírszerzésben. A katonai szövetség úgy veszi ki a részét a terrorizmus elleni harcból, hogy segítséget nyújt a régió kormányainak - így Jordániának és Iraknak – a haderejük kiképzésében, megerősítésében – mondta. „És természetesen jelen vagyunk Törökországban, amely a NATO tagja” – tette hozzá.

Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc. Ez olyan harc, ahol a muzulmánok vannak a frontvonalban. A muzulmánok a terrorizmus első számú áldozatai, és nekünk támogatnunk kell őket az ezekkel a bűnözőkkel szembeni küzdelmükben, mint például az Iszlám Állam” – jegyezte meg.

Nyolc új vezénylési központot épít a NATO, az egyiket Magyarországon

A NATO-tagállamok következő csúcstalálkozóját jövő júliusban Varsóban rendezik meg. A főtitkár korábban elmondta, hogy a találkozó egyik fő témája az alkalmazkodás lesz a szövetség megváltozott biztonsági környezetéhez. „A csúcstalálkozó előkészítése jól halad. (…) A reagálás (a biztonsági környezet változására) már most is folyamatban van. Még többet kell viszont még tennünk, és pontosan ezt fogjuk megvitatni a varsói csúcstalálkozón” – mondta Stoltenberg az MTI-nek. Felidézte, hogy a szövetség fokozta katonai jelenlétét keleti tagállamaiban, több hadgyakorlatot és több légi járőrözést folytat. Ezen felül megduplázta reagáló erőik létszámát, és nyolc új vezénylési központot hoz létre a közép-kelet-európai tagállamokban, köztük Magyarországon.

Az észak-atlanti szövetség a jogilag Ukrajnához tartozó Krím-félsziget Oroszország általi bekebelezésére és az ukrajnai válság fejleményeire reagálva, tavalyi walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről. A szervezet ennek érdekében hoz létre előretolt vezénylési központokat, úgynevezett integrációs egységek (NFIU –NATO Forces Integration Unit) gyorsreagálású erőinek. A mintegy 40 fős egységek feladata, hogy segítsék a tervezést és a gyakorlatozást és veszély esetén megkönnyítsék az ország védelmét megerősítő NATO-erők fogadását. Magyarországon Székesfehérváron létesül ilyen központ. A NATO védelmi miniszterei idén júniusban döntést hoztak arról is, hogy a katonai szövetség reagáló erőinek létszámát 13 ezerről 40 ezerre emelik.

Stoltenberg méltatta Magyarország szövetségesi szerepét a NATO-ban. „Magyarország értékes tagja a szövetségnek” – mondta. Magyarország légtérellenőrzést végez a Baltikumban, részt vesz a légtérellenőrzésben Szlovéniában is, bázist biztosít a stratégiai légi szállítási missziónak és részt vesz a koszovói és afganisztáni NATO-békefenntartó műveletekben – sorolta. „Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért” – zárta szavait a főtitkár.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az a csoport amely egy törvényesen választott hatalom ellen harcol az terrorista.
Nevezhetik azt iszlám államnak, vagy szabad Szíria hadseregének.
Pláne olyan helyzetben amikor az Iszlám állam területet foglalt az országból.

Én csak azt nem értem, miért veszik meg valakik az iá-tól az olajat? Ebből van pénzük.
Putyin már 500 olajszállító teherautót bombázott le néhány nap alatt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés