A hónapokkal ezelőtti 40 ezer migráns után most már további 120 ezret, tehát összesen 160 ezer migránst akar szétosztani az Európai Bizottság az EU tagállamai között. De mégis hogyan?Európai bizottsági forrásoktól ismertünk meg részleteket arról, hogyan akarják mindezt a gyakorlatban megvalósítani.
A jelen állás szerint Görögországtól 15.600, Olaszországtól 50.400, míg Magyarországtól 54 ezer migránst osztanának szét az európai kvóta alapján, tehát – papíron – Magyarországnak nagyon is jó lenne a kvótarendszer. Csak hát Magyarországon nincs ennyi migráns, hiszen szinte mindegyikük tovább akar menni Nyugatra, alig hogy betette a lábát az országba. Kérdés máris, hogy miként osztanák el a nem is nálunk leledző migránsokat nálunk. Bizottsági források erre a kérdésre azt válaszolják: ha valóban regisztrálnák nálunk a migránsokat és azok meg is várnák a róluk szóló kvóta-döntést, akkor szét is lehetne osztani őket.
És hogyan születne meg a döntés az egyes migránsokról? Gondoljunk bele, 160 ezer egyedi döntés kellene hogy szülessen, keresztbe-kasul az EU tagállamai között, természetesen a migránst is meghallgatva. Merthogy ezt így képzelik el Brüsszelben: leülnének a magyar menekültügyi illetékesek a többi uniós tagállam illetékeseivel, és megtárgyalnák a migránst is meghallgatva, hogy mely ország kit és miért fogadna be; milyen képzettsége és nyelvtudása, valamint milyen – esetleg rokoni – kapcsolatai vannak az adott migránsnak; s mindezek alapján hol lenne kedve letelepedni. A végső döntést viszont nem a migráns, hanem a küldő és a fogadó állam hozná meg – már ha képesek konszenzusra jutni.
Várható, hogy migránsok tömegei kerülnének akaratuk ellenére olyan országokba, ahová egyáltalán nem szándékoztak menni. Mondjuk Németország és Svédország helyett Lettországba vagy Bulgáriába osztanák be őket, és nekik ezt el is kellene fogadniuk.
Hogy ez miként valósulna meg a gyakorlatban? Brüsszel szerint a menekültek csak ott kaphatnának ellátást – lehet, hogy pénz helyett csak természetbeni ellátást -, ahová beosztják őket. De mi van, ha az adott migráns vagy migránsok egész tömege döntene úgy, hogy az ellátást elutasítva valamikor – vagy akár azonnal – elindulna újra abba az országba, ahová eredetileg menni szándékozott, akár illegális munkát vállalva, felszívódva a hatóságok szeme elől?
Brüsszel válasza erre az, hogy el kell kapni az illetőt és újra visszaküldeni a kvóta szerinti országba. A menedékjogot a nemzetközi szabályok szerint nem vehetik el tőle. Ha többször is próbálkozik a fenti beosonással, akkor legfeljebb kitiltják az adott országból – a hatóságok pedig majd újra ellenőrizhetik, hogy betartja-e a kitiltási korlátozást. Brüsszel szerint azt is be lehetne vezetni, hogy az adott migránsnak rendszeresen jelentkeznie kellene a kvótája szerinti ország hatóságainál.
És mindaz, amiről beszélünk, elviekben csak 160 ezer migránsra vonatkozna, miközben már most is ennek többszöröse van Európa területén. Így lennének kvóta- és kvótán kívüli migránsok is a rendszerben. A 160 ezres kvótamodellt egyébként két év alatt valósítanák meg – nem mintha valaki is tudná, mi lesz itt, Európában két év múlva.
S hogy meddig maradnának Európában a szétosztott migránsok? Elvileg öt éves tartózkodásról szólna a kvótarendszer, de Brüsszel elismeri, hogy jelenleg a legtöbb tagállam a végén nem is küldi már vissza a több éve helyben élő menedékest, inkább ad valamifajta letelepedési engedélyt nekik.
A kvótarendszer tervei szerint a menekültek a befogadástól számított 9 hónap után munkát kaphatnának, de kérdés, hogyan, amikor számos európai országban hatalmas bennszülött munkanélküli tömegek várnak 9 hónapnál régebben valamilyen munkalehetőségre.
A menekültkvótát kötelező rendszernek képzelik el Brüsszelben. A Bizottság szerint ha valamelyik tagállam nem teljesítené a jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhatna ellene – egy ilyen eljárás viszont évekig is eltarthat.
Amíg a brüsszeli bürokraták kvótaképleteket számolnak és elosztási rendszereket vázolnak fel, nem vesznek tudomást az emberi tényezőről. Arról, hogy a tagállamoknak, azok társadalmainak és vezetőiknek, s maguknak a migránsoknak is van akaratuk, vannak szándékaik és céljaik; s hogy a migránshelyzet akut és napi szintű kihívás, az volt már tavaly, az most is, az lesz jövő héten és jövőre is.
A részletek megismerése után nem hogy kevesebb, inkább csak több kérdésünk lett. És felsejlik egy jövőkép, hogy Európában egyrészt továbbra is kívülről beáramló, másrészt pedig a kvótarendszert belülről megszegő illegális, féllegális migránstömegek fognak fel-alá masírozni a szemünk előtt vagy a figyelő tekintetektől nagyon is óvakodva.