Kiből lesz a magyar multi, avagy miért nem lett belőlünk Ausztria?

2015. március 30. 15:01

Pogátsa Zoltán
Pogátsa Zoltán blogja
A multipalánta hazai tulajdonú, exportképes középvállalati szektor felneveléséhez vagy az Északi Modell, vagy a távol-keleti típusú fejlesztő állam szükségeltetik.

A ténylegesen versenypiacon tevékenykedő, komplex és komoly hozzáadottérték előállítást végző, esetleg érezhető exportot is bonyolító magyar tulajdonű vállalkozások száma töredékes. Egyedileg megvizsgálva legfeljebb 25-38 között van a számuk. A magyar gazdaság problémáit nem önmagában az okozza, hogy alacsony a magyar tulajdonú kis-középvállalkozások száma, hanem az, hogy ezen belül gyakorlatilag alig van olyan, amelyik saját jogon termékkel, tudással akár külpiacra is kimehet és ott sikerrel működhet.

A rendszerváltás paradigmája (1990-2010) szerint a nagy arányú külföldi működőtőke import volt hivatott megteremteni a nemzetközileg versenyképes hazai szektort a beszállítói láncokon keresztüli know-how transzferen keresztül. Maga az állam belső fejlesztőpolitikát nem végzett. Nem véletlen azonban, hogy a beszállítói láncokra a politikusok folyamatosan úgy hivatkoztak, hogy érdemi elemzéseket velük kapcsolatosan nem tettek közzé. Ez a szektor ugyanis a valóságban soha nem erősödött meg annyira, hogy egy saját jogon működő gazdaság gerincét alkossa. Ha pedig hasonló dinamikával erősödne a hazai tulajdonú beszállítói vállalati kör a következő 25 évben is, akkor valószínüleg elmarad a régóta áhított jövedelemkonvergencia.

(…)

A multipalánta hazai tulajdonú, exportképes középvállalati szektor felneveléséhez vagy az Északi Modell, vagy a távol-keleti típusú fejlesztő állam szükségeltetik. Ennek egyik eleme kell maradjon az MNB Növekedési Hitelprogramja, mely tőkeoldalról olyan alacsony vállalati hitelkamatokat tesz elérhetővé, melyet piaci alapon nem lennének képesek a bankok biztosítani. A munkaerő oldaláról azonban vissza kéne fordítani az állam kivonulását az oktatási rendszer finanszírozásából, mert a gyorsan romló munkaerő-minőség a vállalkozások elmondása szerint ma már szinte minden szinten és iparágban szűk keresztmetszetet jelent.
De a legfontosabb mindezeken túl mégis az, hogy az állam a technológialilag innovatív KÖZÉPVÁLLALATOK számára megrendelői igényt, azaz első piacot teremtsen, mert ezek csak így lesznek képesek ezután megjelenni külső exportpiacokon és ott termékeket eladni. Ezt az állami, piacra lépési támogatást viszont csak és kizárólag csak ott szabad alkalmazni, ahol egy már bizonyított középvállalat olyan termékkel jelenik meg, amelynél minden külföldi versenytársa is a technológiai startvonal közelében áll.
A versenyképes középvállalati szektor harmadik eleme lenne a tudatos minimálbér politika. A skandináv Rehn-Meidner modell lényege, hogy a szakszervezetek és a kamarák folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani az általuk 
»technológiai lemaradóknak« nevezett cégeket, melyek nem hajlandók a termelékenysésük növelésére, inkább a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben. (Sidney és Beatrice Webb még »parazita iparágaknak« nevezte ezeket 1902-ben!) A modell szerint amelyik cég nem képes annyi hozzáadott értéket megtermelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, annak nincs létjogosultsága. Ezen cégek alkalmazottait aktív munkapiaci politikával át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el. Ebben a modellben a minimálbér nem a gazdaság fejlődésének korlátja, hanem a gazdaságfejlesztés eszköze.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"..Kiből lesz a magyar multi.."

Akire a felcsúti áldását adja.

Nálunk még 'eredeti tőkefelhalmozás' sem történt, hanem gazdasági gyarmatosítás. Ebből nehéz lesz kimászni, de más választásunk nincs.

Pogátsa, te az alapjövedelem melletti harcos kiállásoddal végleg hiteltelenítetted magadat, feliratkoztál P.M.Zita, Lengyel és a többiek közé. Tőled többé már egy sort sem olvasok el. Pedig jól indultál...

Az északi modell liberális demokrácia,tehát felejthető, a távol-keletihez vallást kell váltani,vagy pl. konfuciánussá lenni. Szerintem menni fog...,na nem a liberális demokrácia.

Remek a meglátásod!

"@kuwiq
téged egy krokodillal kell benevezni egy úszóversenyre

hogy bizonyíthasd a rátermettséged"

Nem felejthető, hogy azok az államok, amelyek fél évszázadon át a Béketábor foglyai voltak, óriási versenyhátrányban vannak.

Még egyikük sem volt képes ledolgozni a megszállás okozta hátrányokat és a rendszerváltás, a létező szocializmusból a kapitalizmusba vezető átmenet során bekövetkezett sajnálatos események
hatásait.

"A volt NDK felzárkóztatása eddig 2 ezer milliárd euró közpénzbe került,

de Németország keleti tartományainak gazdasága továbbra is elmarad nyugatiak mögött.

A különbség ráadásul már majdnem egy évtizede nem csökken, írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

Mindazonáltal a volt NDK felzárkózása az első másfél évtizedben ütemesen haladt előre, de 2005 óta lényegében leállt a kiegyenlítődés -ismerte el a szakértő.

Azóta az egy főre jutó GDP a nyugaton mért érték kétharmada körül stagnál." (Privátbankár)

Ezzel a címmel jelent meg a Világgazdaság szaklap cikke:

Örökre hátrányban maradhat Kelet-Németország
2012. 10. 3. 11:53|

Minden erőfeszítés ellenére leállt a gazdasági kiegyenlítődés Németország keleti és nyugati része között, írja a Süddeutsche Zeitung.

A német egység újrateremtése óta eltelt 22 év után a kelet-német gazdaság még mindig nem elég nagy.

A gyengeségnek strukturális okai vannak:

1. kicsi a középosztály és
2. ehhez kapcsolódik az innováció és az export gyengesége,
3. hiányoznak a vezetési központok,
4. az eredeti kelet-német nagyvállalatok,
5. az új szövetségi tartományokban elöregedtek a lakosok,
6. és a számuk is csökkent.
7. A kelet-német leányvállalatoknál alig folyik kutatás,
8. mert az többnyire közvetlenül a konszernek központjához kötődik.

Amennyiben a mindenkori gazdasági teljesítmény így alakul, Kelet-Németország örökre lemarad, figyelmeztet a bajor lap.

Mutatis mutandis a Süddeutsche Zeitung megállapításai Magyarországra is jellemzőek, csak mi nem kaptunk olyan hatalmas pénzügyi segítséget sehonnan sem, mint az egykori DDR.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés