Kelet-nyugati nyitás: a közgazdászok támogatják a diverzifikációt

2014. november 13. 16:54
Helyeselte a magyar exportstruktúra diverzifikálását, az Európán kívülre irányuló export növelését csütörtökön Budapesten a Szabad Piac Alapítvány és a Polgári Platform egyesület által Nyugati nyitás címmel szervezett pódiumbeszélgetés négy közgazdász résztvevője.

Barcza György, Oszkó Péter, Pogátsa Zoltán és Urbán László kedvezőnek tartották, hogy  a magyar kormány igyekszik csökkenteni az Európai Unióba irányuló kivitel súlyát, és növelni az Európán kívüli országokkal folytatott kereskedelmet. Megállapították: a „keleti nyitásról”, mint modellről van közöttük vita.

Barcza György, a Napi Gazdaság című lap főszerkesztője kifejtette, a magyar kormány az 1920-as években kidolgozott politikai realizmus fölfogását vallja, amely szavai szerint egy ideológiamentes hozzáállás, nem utópisztikus, mint az ezt követően megjelent marxizmus vagy a liberalizmus. E megközelítés szerint a politikának kell megszabnia a társadalmi együttélés és a gazdaság működésének kereteit, szemben a liberális fölfogással, amely szerint a politika valamiféle rossz dolog, amelyet korlátok közé kell szorítani, és távol kell tartani a gazdaságtól – mondta.

Oszkó Péter üzletember, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormányzó párt az országon belül megerősítette pozícióját, de elidegenítette magától a hagyományos szövetségeseket, ezért egyfajta kényszer, politikai menekülőút a keleti nyitás hangoztatása. Mint elmondta, Magyarország esetében nincs szó önálló modellről, mert az európai uniós finanszírozás nélkül, önállóan nem működőképes. Véleménye szerint az Orbán-kormány a 2010-14 közötti ciklusban történelmi lehetőséget szalasztott el, mert kétharmados fölhatalmazását felhasználhatta volna arra, hogy súlyos társadalmi konfliktusokkal járó ügyeket rendezzen.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense hamisnak nevezte azt a képet, amely szerint a nyugati országokban az állam teljesen magukra hagyva a polgárokat egyáltalán nem avatkozik be a gazdaságba. Még az Egyesült Államokban is számos példa van a fokozott állami szerepvállalásra – mutatott rá.

Urbán László közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója, az OTP Bank volt pénzügyi vezérigazgató-helyettese kiemelte: Magyarországon folyamatos az állami túlelosztás, túl sok ember függ az államtól, ráadásul olyan rétegek, amelyek politikailag aktívak. Az állami túlhatalomra építve nem lehet növelni a versenyképességet – szögezte le.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés