Elmentünk a falig

2014. április 21. 14:40

Heim Péter
Heti Válasz
A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig: tovább nem lehet folytatni. Nem hiszek abban, hogy bármilyen ágazatot nonprofittá kellene alakítani. Interjú.

Ha marad a kormány gazdaságfilozófiája, az adósságcsökkentés, a külső egyensúly javításának politikája, marad a konfrontatív hangnem is?

Ha nő a szétosztható torta nagysága, akkor mindenki meg fog nyugodni egy kicsit. Ha pedig több lesz az elkölthető jövedelem az országban, akkor nem lesz szükség belemenni ennyi konfliktusba. A Jobbik megerősödésétől tartva a Fidesz fenn fogja tartani a harcias retorikát, ez viszont káros az országra nézve, mert félelmet kelt és elriasztja a külföldi befektetőket. Ravasz szabályozási módszerekkel gyakran hamarabb célt lehet érni, mint nyers hatalmi erővel, kemény kommunikációs hadviseléssel. Ami a külső egyensúlyt illeti: azt tovább már nemigen kell javítani. (...)

Mely területeken kellene a kormánynak reformokat végrehajtania?

Az ország alapjának a szellemi tőkének kell lennie, ennek erősítése nélkül sehová sem fogunk jutni. Magyarország lassú lecsúszása a szomszédokhoz képest mindaddig folytatódni fog, amíg rá nem jövünk, hogy a humántőkébe való befektetés kulcsfontosságú. Mivel aránytalanul sokat költünk a gazdasági szektor támogatására, ezért elsősorban erről a területről lehetne pénzt kivonni, s az oktatásba, valamint az egészségügybe átcsoportosítani. Szingapúr vagy Finnország, s még Amerika sikerének is a versenyképes oktatási rendszer az alapja. El kellene érni, hogy megint legyenek kiváló iskoláink és egyetemeink. Nem kell ezernyi egyetemet fönntartani. Legyen egy tucat, rájuk viszont áldozzunk tisztességesen: forrásokat semmiképp se vonjunk ki a rendszerből.

Hogy látja: mire jó a nonprofit közműszolgáltató? Van még tere egyáltalán a rezsicsökkentésnek?

A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig: tovább nem lehet folytatni. A hazai lakossági gázárak lejjebb jöttek nemzetközi összevetésben, így az áramárak is. De ha a szolgáltatáson nem marad marzs, akkor ez a működtetés rovására fog menni. Konzervatív közgazdászként nem hiszek abban, hogy bármilyen ágazatot nonprofittá kellene alakítani. A profit minden gazdasági társaság működésében fontos szempont. Ha egy vállalat tisztességes versenyben profitra tesz szert, annak örülni kell, s arra kell ösztönözni, hogy azt beruházásokra fordítsa.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 132 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Javaslom a kínaiak és a multik jogszerű adóztatását. Így a 27% ÁFA 15%-ra lesz csökkenthető a kölségvetés bevételeinek szerény növekedése mellett.
És a magyar vállalkozó versenyképessé válik.
És lesz egymillióújmunkahely.
http://atlatszo.hu/?p=13366

1.)
"Tudom, nem szokás Bajnai Gordont dicsérni, hibái mellett viszont az erényeiről sem szabad megfeledkezni: ha nem törli el a 13. havi nyugdíjakat és jövedelmeket, akkor ma is fenntarthatatlan pályán mozogna az államháztartás."

Ajvéééé!
Dehiszen a Selmeczi-Hoppál-Zsigó elmetriumvirátus a kampányban pont azt nyomatta, hogy ez a nyavalyás Bajnai elvette a 13. havit...

2.)
"A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig: tovább nem lehet folytatni.
...ha a szolgáltatáson nem marad marzs, akkor ez a működtetés rovására fog menni. Konzervatív közgazdászként nem hiszek abban, hogy bármilyen ágazatot nonprofittá kellene alakítani."

Hőőőha... ebből párbaj lesz még a Németh rezsikapitánnyal is...

Szegény Édesanyám és Apósom Fidesz szavazó volt és maradt is volna ha nem halnak meg.

Az MSZP-nek hová tűntek a szavazói??????
Így együtt 6 párt, és mennyi az annyi????

Azt gondolom, hogy az erős országokban ha profitorientált, ha nonprofit =Dánia pl.) saját vállalkozója tulajdonában vannak az ilyen cégek.
Nem tudom, lehet-e más tulajdonban????
Kínai cég szállíthatná-e a szemetet az USA-ban???
Vagy francia Németországban???
Itt az volt a legnagyobb bűn, hogy Hornék eladták ezeket.
Amit nagyon nehéz visszacsinálni.
Csak egyet lehet tenni, hogy minél jobban csökkentség ezen cégek profitjait.

Válaszok:
trendo | 2014. április 21. 20:41

Egy pár dologban más a véleményem.

A budapesti szavazatokat nem a budapesti értelmiség produkálta, hanem az a réteg, amely most, hogy konszolidálódott 2014-re a gazdaság, megint úgy vélekedett, hogy a szocialisták is el tudják vezetni az országot. Ők ugyanis eleve szoci. szimpatizánsok, csak hát 2010-ben egy kicsit elegük lett a kedvenceikből.
A vékony értelmiségi réteggel más a helyzet, velük, a Nagy körúton belüliekkel elég nehéz lesz meg/kiegyezni. Én nem is erőltetném!

A másik problémám.
Az emberek valóban nem szeretik a hosszú háborús szembenállást, de azért ne adjuk fel.
Orbánnak volt vér a pucájában és szembe mert szállni, amely végül is azt eredményezte, hogy talpra tudott az ország állni.
Hogy ne tűnjön krakélerkedésnek, talán a mellet kifeszítő domborításból a rejtettebb, kevésbé konfliktusosabb politikát kell a jövőben előnyben előnyben részesíteni, de az érdekérvényesítésből ne adjunk fel semmit!

Amivel végképp nem értek egyet, az a nonprofitos közszolgáltatókra vonatkozó okfejtés.
Tudom, hogy nagyon balos gazdaságpolitikai felfogást vallok ez ügyben , de a tapasztalat azt mondatja velem, hogy olyan szektorban, amelyben nincs verseny, ahol monopolhelyzetben van a szolgáltató, ott a profitorientáltság nagyon rövid időn belül visszaéléssé durvul.
Ami a véleménykülönbséget jelenti: senki sem várja, hogy a szolgáltatás ára ne tartalmazza a fejlesztésekre, a gazdaságosságra és a biztonságra törekvést, de a példák mutatták, hogy a lovak ezen a területen tudnak igazán elszabadulni, ha közéjük van dobva a gyeplő.

1. Ha nincs a Simon-ügy, a Fidesz nem nyeri meg a választást.
2. Azért nem, mert nem adott választ három egyszerű kérdésre:
a) Trafikügy.
b) Földpályázatok ügye.
c) Felcsút, a 13 lépéses stadion + az Akadémia legfelsőbb osztályban való szerepeltetése, (magyar abszurd) többségükben 25-30 év körüli "akadémistákkal".
d) Kishantos, amely maga a természetellenes gondolkodás iskolapéldája - hogyan hoznak helyzetbe alacsonyabb rendű termelési rendszert a magasabb rendű (bio) gazdálkodással szemben, állami csatornán (pályázatelbíráló bizottság) keresztül.
Hogyha Heim nem tud hatást gyakorolni a folyamatokra, egy Mandiner-beírónak akkor erre az esélye majdhogynem nulla.
Aki tudja, adja át, Viktornak, lehetőleg szó szerint.
Ezek a politikai térben az emberek szemében a Fidesz "maffiásodásának" a bizonyítékai.
Mivel nem is válaszoltak rá azok, akiket illet, ezt a polgárok bizonyítékként értékelik.
A megszállási emlékműre szükség van.
Tragédia lenne, ha az általam leírt komoly hiányosságok, mulasztások, arrogancia egyenes, logikus következményeként az ország 20-25 évre elvesztené képességét jobboldali, nemzeti kormány megalakulására, s ismét jönnének a bal-liberális kölcsön-hitelfelvevők...
S akkor még egyszer:
Ha nincs a Simon-ügy, a Fidesz nem nyeri meg a választást.
Abban is biztos vagyok: nem lesz még egyszer "Simon-ügy".

De nincs több szolgáltató, hova mész át?!

A piacgazdaság mintaországa USA. Elég nagy ország ahhoz, hogy a monopóliumok között is a vevők javát szolgáló verseny legyen. Hozzánk hasonló kis országokban a monopólium az monopólium, és ha már az, jobb, ha állami. (Hogyan nevezi és hogyan szervezik, az más kérdés.)

Erről van szó.
A feladat nehezebb része elvégezve, a körülmények, a feltételek, az elérendő célok megváltoztak, gyökeresen.
MINŐSÉGI - intellektuálisan - VÁLTOZTATÁSRA VAN SZÜKSÉG.
Ami annyit jelent: a szimbolikus politizálásnak vége - az emberek a tapasztalatok tükrében ma már pontosan be tudják azonosítani a kormány teljes politikájának ideológiai alapjait.
Ezért a következőkben csak a valódi (szakmai) kormányzati sikereket hajlandók majd értékelni.
Ez fogja eldönteni az Orbán-kormány sorsát, azaz pl.: a ciklus végére a forint visszatér-e a 270-280-as tartományba; az államadósság lemegy-e a GDP 75 százalékára (magyarul, valóban csökken-e); a rendőrségi jelenlét látható, érzékelhető lesz-e a mindennapi életben; ezek csak pár példa; a legfontosabb azonban: LESZ-E EGYSZERŰ, KÖZÉRTHETŐ VÁLASZ AZ ELLENZÉK, ILL. A KÜLFÖLDI VÁDASKODÓK MINDEN IRÁNYÚ TÁMADÁSAIRA, vagy hagyja a kormánykommunikáció, hogy az ellenzék vádjai gyökeret verjenek az emberek fejében.

Némi ellentétet érzek abban, hogy egyfelől vissza akarjuk venni a közműcégeket (ld.Főgáz), másfelől meg hazavágjuk a saját cégünk nyereségét.

A 13.havi nyugdíj akkor lett volna jogos, ha bárki is 13 hónapig dolgozna egy évben és annyi járulékot fizetne ki. (Nyugdíjas vagyok, de igazságtalannak tartanám felvenni)

Jelzem, most számos közszolgálati helyen is csökkent a bér 20-25%-kal. Előbb a cafeteriát szüntették meg, utána levették a fizetéseket.

Válaszok:
Berecskereki | 2014. április 22. 8:44

A ködösítés útjára lépett Heim Péter is?

A harcias retorikát az üzleti életben; határozottságnak, elvek mentén való kiállásnak, érdekérvényesítésnek nevezik. Az üzleti élet nem háború, így harcnak sem mondható. A konfliktusok is léteznek mert mások az érdekek és ezek ütköznek. A lehetőség a kölcsönös alku. A bólogató Jánosok végül mindig kicsik lesznek és vesztesek. A tisztességes és valódi üzletember nem fél a partnertől, hanem tárgyalásba bocsátkozik és számára a kisebb haszon is haszon. Aki pedig nem ebbe a kategóriába tartozik, az kihasználja a partner szorult helyzetét és becsapja. A szabályozási módszernek is megvannak az uniós korlátai, mert a fejlett uniós országok is elsődlegesen saját nemzeti érdekeiket nézik, s az érdekérvényesítő képességük erősebb a kisebb tagországokénál.
(L. A francia cégek esetét.)

Reformokat elsősorban a gazdaság szerkezete igényel. Minden mást ehhez kell rendelni meghatározni. Részben még az egészségügyet is, amely ugyancsak rászorul a reformra. A reformnak pedig olyannak kellene lennie, amely nem drágítja a szolgáltatást, de hosszú távon mennyiségében és minőségében javulást eredményez.
Az oktatás igényét is a gazdaság határozza meg. Magyarországon van humán erőforrás, de a meglévőt csak részben igényli a gazdaság, azt is sok esetben csak alacsony jövedelemmel díjazza. Ezért olyan és annyi képzést kell biztosítani, amelyet a magyar gazdaság igényel, amelyet alkalmazni tud és meg tud fizetni. Ne más országoknak képezzünk munkaerőt. Ehhez pedig valóban „Nem kell ezernyi egyetemet fönntartani.”

A non profit nem azt jelenti minden esetben, hogy nincs nyereség, hanem azt; nincs osztalék kifizetés, hanem a képzett nyereség visszafordítódik a tevékenységbe, fejlesztésre. Az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy a nagy cégek egy része a nyereséget részben osztalékfizetésre használta, míg a másik részét kivitte az országból és máshol fektette be. Sok vállaltnál a felújítások, a beruházások elmaradtak. Amikor pedig nem volt elég forrás az osztalékra, akkor ezt a nyereségtartalékból vették ki, holott a nyereségtartalé a később fejlesztéseknek lett volna a forrása.

A közszolgálat és a versenyszféra két különböző kategória. A versenyszférában az árakat - akár költség, akár végtermék - a kereslet-kínálat határozza meg. Így a munkaerő árát is. Amennyiben csökken a kereslet, a fogyasztás, csökken a termelés is. Ennek során csökken a termék ára, s vele együtt a munkaerő ára is. A másik ami a megjelenik; a felesleges munkaerő, amely elbocsájtásokkal jár. A munkanélküliség, mint munkaerő kínálat visszahat a munkabérre, ezt lefelé nyomva.

Bármilyen a gazdasági formáció ez akkor is igaz, legfeljebb mechanikusan eltérítik, amely hosszú távon veszteséghez, adósság növekedéshez, végül csődhöz vezet. Lásd a magyar gazdaság 70-80-as évek történéseit.

Válaszok:
Tündér_Lala | 2014. április 22. 10:17

Alapvetően egyet értek. Heim Péter mindig is, a neoliberális gazdaságpolitika híve volt.

Azt gondolom, hogy dogmák helyett, a célszerűség elvét kell követni. Vagyis a monopol helyzetben levő közszolgáltatások esetében a leghatékonyabb működtetés a nonprofit üzemelés. Természetesen hosszútávon ez közösségi (állami vagy önkormányzati) tulajdont jelent, mert profit nélkül nincs oka a magántulajdonosnak működtetni a tevékenységet.
Más esetekben - ahol a mozgékonyság, innovávió és a verseny a jellemző - a magántulajdon a hatékonyabb működtetési mód.

Tetszik vagy sem, a bérek akkor fognak jelentősen eelkedni, ha kevés lesz a munkaerő. Gazdaságunk tönkretétele nyomán még mindig jelentős többlet van munkavállalóból, így csak annyit fizetnek, amenyiért még elmennek dolgozni és valamennyire elogadható teljesítményt nyujtanak a munkavállalók.

A nagyon hiányolt kiszámíthatóság pedig függ a partnerek (EU) kiszámíthatóságától is. Ha ott (gyakran hajánál fogva előcibált indokokkal) változtatják a feltételeket, akkor arra kénytelen a kormányzat válaszokat adni. Vagyis az belső instabilitás egy része pontosan a külvilág reakciói miatt áll elő. (Persze ha engedelmesen követjük az idegen érdekek érvényesítését, akkor nagyon kiszámíthatóak leszünk, viszont nagyon rosszul is járunk.)

Válaszok:
Berecskereki | 2014. április 22. 10:24

Még hogy liberális?
Én?
Nem, csak realista azaz, a teljes, a fellelhetö összes adatot magába foglaló egyenletek híve vagyok.

:-)
Tündéri vita. Persze, hogy egyetértünk. A különbség legfeljebb az, hogy te a "botnak" a másik végéről indulsz el, de a végkövetkeztetés így sem lesz más.

Szerintem téves felfogás, amely téves következtetést eredményez.
A piac nem mindenható, és nem mindig önszabályzó. Az elmúlt évek eseményeiből láthatjuk, hogy amikor a kereslet csökkent az árak nem csökkentek, hanem nagyobb mértékben növekedtek, min t azt megelőzően. A fogyasztás csökkenéséből eredő nyereség kiesést a termelők, szolgáltatók árnövekedéssel pótolták. Ehhez még volt eset, hogy állami segítséget is kaptak. Lásd a Horn kormány idején az energiaszektor privatizációját, amikor 8 %-os garantált nyereséget biztosítottak. Holott a kormányzati tevékenységnek fordítottan kellene működni.

Aki fizet az rendeli a táncot - tarja a mondás. Ez vonatkozik a tankönyv kiadásra is. Ettől függetlenül nem záratták be a kiadókat. Továbbra is lehetőségük van az oktatást kiegészítő tankönyvek kiadására és az oktatásban sincs betiltva, hogy ne alkalmazzanak kiegészítő tanítást. Én még olyan rendszerben tanultam, amikor ez utóbbi tiltva volt, de mindig voltak olyan tanáraim, akik külföldről könyvekből, vagy szaklapokból belopták a tananyag közé az éppen aktuális témát. Nos ezek voltak az igazi tanárok akiknek az oktatás hivatás volt és nemcsak munkahely.

Az államosítás szó, fogalom taktikai okokból kerülendő. A nonprofitra szorítás éppen azt a végcélt szolgálja, hogy a tulajdonosok a közösségi tulajdonba (vissza)vételkor ne szabhassanak irreális árat az elmaradt profit címszóval. A közösségi működtetéskor pedig a nonprofit működtetés mint alapvető közösségi érdek érvényesítésre kerül.

Ez nyilván abszolút hihetetlen, de van ilyen.
1. Állami nagyvállalat cca. 1500 dolgozó, nyereséges, szellemi terméket "gyárt".
2. Hornék alatt É-Európai cég megveszi. Vezetés változatlan. A munkát kiviszik É-Európába, ami itt marad, azt kevesebbé végeztetik, mint valaha a Ny-Eutrópai megbízók.
3. Új vezetés, magyarok, apuka régi iparági vezető, az új vezetés elég tájékozatlan szakmai és munka fronton, de a vállalati üdülőt azért meg tudják venni. Elkezd kevesebb munka lenni, az embereket lassan küldik el.
4. Teljes lerohasztás, lassan 150 dolgozó sem. Külföldi tulajdonost egyáltalában nem érdekli, a székház eladás tiszta haszon lesz.
Hány ilyen vállalat privatizációja volt ekkora siker?

A tőke érdekképviseletében fellépő „liberális” és „konzervatív” közgazdászok és rendi szervezeteik (pl. IMF) rendre azt feltételezik, hogy számottevő politikai és mentális következmények nélkül tágítható a háztartások költségvetése. Amikor kiderül, hogy mégsem így van, sopánkodnak vagy varázslatot várnak a politikusoktól. HP maga is tudja, hogy az elmúlt négy évben csak a legmagasabb jövedelműekhez került megsarcolható többlet, mégis ismét a lakosság kárára osztaná újra a jövedelmeket.

Ennél is demagógabb és erkölcstelenebb, amikor a rokkantnyugdíjasok munkaerőpiacra való visszalökdösésében látja az egyensúly egyik pillérét. A valóságban nem lökdöstek vissza közülük senkit - csak a pár százezer nyugdíjas rokkantat áttették a nyugdíjas-ellátásba -, mert a rokkantak számára jelenleg nem létezik munkaerőpiac. Másrészt az itt elért megtakarítás az egyensúly szempontjából jelentéktelen tétel volt, ellenben a kicsi pénzek megvágása százezreket „lökdösött” a teljes kilátástalanságba. Harmadrészt hogy beszélhet valaki éppen a rokkantakkal kapcsolatban teljesítmény hiányáról. Milyen érzéketlenség kell ahhoz, hogy valaki éppen az autóbalesetet szenvedett, a rákot túlélt, a gerincsérvet kapott vagy a sérülten született emberek megregulázását tekintse a gazdasági egyensúly pillérének. Miközben az érveikre nem kíváncsi és a statisztikai adataikat nem is ismeri. Mit mondana vajon a teljesítményről, ha holnap autóbalesetben megrokkanna? Negyedszer a rokkantak teljesítménye a munkaképességük részleges rehabilitációja lenne, erre azonban a megtakarítás jegyében nem fordít jóformán semmit az állam, ellenben a leszázalékolási kritériumok szigorításával még közmunkára sem képes tízezreket löknek ki az ellátatlanságba.

Az egyetemi és a közoktatás lenne a csodafegyver? Annyit hallottuk már ezt az elmúlt negyedszázadban. Elméletileg igaz is. Csakhogy a hazai gazdaság struktúrája jelenleg a kvalifikált munkaerőt sem képes felszívni, ezért kénytelenek sokan külföldre menni dolgozni. Éppen HP-nek és a kutató közgazdászoknak lenne a dolguk olyan projektek kidolgozása, amelyek összehangoltan teremtenek húzóágazatokat és kvalifikált munkaerő-kínálatot. A”piac” magától nem fog ilyet létrehozni. Erről a problémáról persze senki nem beszél, se a közgazdászok, se a politikusok.

Normális országokban, ahol a szabad szakszervezetek avval foglalkoznak, hogy követeléseikkel elmenjenek a falig, seregnyi kutatójuk (researcher)van arra a célra, hogy a falat hozzávetőlegesen megtalálják.
Találkozott-e már valaki ilyenekkel Magyarországon?

Egyetlen esetben sem lehet az "ügyeket" válasz nélkül hagyni.
Ez elvi-etikai kérdés. Kötelességem a tájékoztatás, azok felé mindenképp, akik rám szavaztak.
A gyakorlatban pedig hosszú távon törvényszerű a negatív hatása - mármint ha vákumot hagyunk a kommunikációs térben.
Talán így érthető.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés