Női kvóta

2013. december 13. 09:12

G. Fodor Gábor
GFG Blog

A progressziói harcosai, miközben minden kérdést átpolitizálnak (pl. szexizmus), alapvető értékeinket és tájékozódási pontjainkat ingatják meg.

„A női kvóta követelését a tökéletes politika terve dolgozta ki. Eszerint az egyenetlenségek fennállása rossz, felszámolásuk politikai feladat, a helyes politika a mesterséges egyenlősítések politikája, ennek érvényesítése a progresszív erők feladata, és a cél elérhető.

De gondoljunk bele, mi következik mindebből?

Akik ilyen a követeléssel állnak elő, azok miért állnak meg félúton? Miért ünneplik magukat a legjobb progresszív hagyományok folytatóiként azok a politikai erők, akik befutó helyeik negyedét nőknek osztják ki? Miért csak a negyedét? Nem gondolják, hogy a követelés arányszámmá alakításával magukat a nőket alacsonyítják le? Miért feltételezik, hogy ha a politikát férfiak csinálják, akkor férfi-szempontokat, ha nők, akkor nő-szempontokat fognak képviselni? Miért gondolják, hogy a politizálás nemspecifikus kérdés, nem pedig politikai érzék kérdése? Milyen empirikus bizonyítékaik vannak amellett, hogy a nők belépése a politikába meglágyítja a politikai viták stílusát? Ha a szempontok érvényesítése a kérdés, akkor miért nem különböztetik meg a képviselet problémáját a döntéshozatal kérdésétől? Ha részérdekek képviseletének tartják a politikát, akkor miért állnak meg a probléma kettébontásánál, miért állnak meg az embernél? Nem gondolják, hogy a mesterséges egyenlősítések politkája végső soron az ember ember mivoltától való megfosztását jelenti, aminek következő lépése az állati jogok emberi jogok szintjére való emelése lenne? És így miért nem állnak elő például az emberi vonásokkal felruházott háziállatok képviseletének igényével, nem beszélve a lakásban tartott gekkókról? S miért torpannának meg itt? Ha a képviselet kérdését mégiscsak elválasztják a döntéshozatal problémájától, akkor miért nem állnak elő a probléma gyökerét még inkább orvosolni hivatott javaslatokkal, például, hogy egy évig a férfiak, egy évig a nők kormányozzanak, és így tovább.

Ezek nem teoretikus, földtől elrugaszkodott kérdések.

A progressziói harcosai, miközben minden kérdést átpolitizálnak (pl. szexizmus), alapvető értékeinket és tájékozódási pontjainkat ingatják meg.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/61429