Jobbik-dilemmák: a botránypolitizálás kényszere

2013. szeptember 26. 11:33
Néppártosodhat-e a Jobbik, vagy csak a botránypolitizálás a siker útja? Kiszelly Zoltán október 23-án is tartana békemenetet, Boros Tamás pedig úgy véli, a közélettel foglalkozók jobbára csak nevetni tudnak a rezsicsökkentés alkotmányba betonozásának hírén. A Magyar Tavasz Mozgalom politológusi kerekasztal-beszélgetésén jártunk.

Az utóbbi időben ismét kevés hír érkezett a még Vona Gábor által életre hívott, ám a Jobbik ifjúsági tagozatának szerepkörét azóta visszautasító Magyar Tavasz Mozgalom felől. Még áprilisban, amikor a Hallgatói Hálózat és a MERT képviselőjével vitázott elnökük, Stummer János, a diplomás anyákat segíteni kívánó ötletük került szóba, ám ezzel sem igazán sikerült komolyabb visszhangot kiváltaniuk. Az „őszi szemeszter” nyitásaként most viszont egy politológus-kerekasztalt szerveztek, melyre három, alapvetően eltérő nézeteket képviselő elemzőt hívtak meg.

A kiegyensúlyozottságra törekvés tagadhatatlan volt. Egy asztalhoz ültették az inkább piacpárti, liberális Policy Solutions igazgatóját, Boros Tamást; a Jobbiktól nem túl távol álló Iránytű Intézet vezető elemzőjét, Kovács Jánost; valamint a jobboldali médiumokban gyakran felbukkanó Kiszelly Zoltánt. A beszélgetést Balogh Gábor, a Jobbegyenes blog szerzője vezette.

A felvetések egy részén, illetve a közönségből érkező kérdéseken persze látszott, hogy eredendően radikális, Jobbik-közeli közegről van szó. A Célegyenesre fordulva című beszélgetésnek a budapesti Vidám Étterem adott helyt, és rögtön kis csúszással kezdődött, amiért az MTM-vezető Stummer János nem győzött aztán szabadkozni. A Magyar Tavasz mozgalmárai a székekre önpromót (Wesselényi Program – Egy új Magyarországért!; Áldott állapotot! – Akció az értelmiségi anyákért) helyeztek, az ingyenes program végén pedig teára és beszélgetésre invitálták az érdeklődőket. 

A beszélgetés fő témája a 2014-es kampány volt, így először erre is kérdezett rá Balogh Gábor: miről fog szólni a következő év, mivel fogják a pártok valóban felkelteni a lakosság figyelmét. Mivel mással, mint a rezsiharccal: Boros Tamás rögtön a Fidesz legkedvesebb programjával kezdte a lajstromot, az elköteleződést pedig logikusnak nevezte, hiszen „ezzel jó pár százezer szavazót visszaszereztek” korábban. A Policy Solutions igazgatója szerint bár jól felépített, de korán kezdett kampányról van ez esetben szó, és nem biztos, hogy a rezsicsökkentés témája ki fog tartani a választásokig. Mint hozzátette, ezért is van szükség a tét emelésére, a rezsicsökkentés alkotmányba emelésének felvetésére. És valóban úgy tűnik, hogy a Fidesz eléggé túltolta a dolgot, ugyanis a közönség soraiban látványos derültséget okoz az Alaptörvénybe betonozás híre. „Igen, a közélettel foglalkozók is nagyjából így reagáltak a dologra” – mondta erre Boros, aki szerint a jóléti intézkedések az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt is először kedvező fogadtatásra leltek, majd mégis Medgyessy Péter bukásához vezettek.

A baloldal érdeke az lesz, hogy a választások lényegét az „Orbán megy vagy marad?” kérdésre redukálja – tette hozzá Boros, aki szerint a két kisebb parlamenti párt, az LMP és a Jobbik esetében egy-egy adott ügy tematizálásának sikerén múlik, lesz-e növekedés 2014-ig. Kiszelly Zoltán szerint viszont egyelőre az látszik, hogy a Jobbik és az LMP éppúgy követő magatartást mutat, mint a Baján a második helyig jutott baloldali ellenzék. Kiszelly is úgy gondolta: a baloldal érdeke az lesz, hogy a választók 2014-et az Orbán Viktorról szóló népszavazás évének tekintsék. A rezsicsökkentés viszont a politológus szerint nem a választási kampány része, sokkal inkább az ellenzéki összefogást próbálják ezzel ellensúlyozni a hírekben. Azt próbálják mutatni, hogy ők azok, akik törődnek az emberekkel – vélte Kiszelly, aki szerint 2014 már inkább a devizahiteles-mentésről szólhat majd.

Mindig kérdezem fideszes politikusoktól, Fidesz-közeli emberektől, hogy mikor lesz újabb békemenet” – jelentette ki Kiszelly, utalva arra, hogy az erődemonstrációval a kormánypártok meg is tudnák roppantani a baloldali ellenzék egyébként szerinte nemlétező egységét. A politológus rögtön egy ötlettel is előállt: mint mondta, ő október 23-án is tartana békemenetet, de persze az is lehet, hogy majd csak március 15-én fog sor kerülni erre.

Kovács János az előtte felszólalónál kritikusabb volt a rezsicsökkentés kapcsán: szerinte a Fidesz bizonyos lépései „a társadalomban meglévő paternalista és etatista attitűdre hajaznak”. Az Iránytű Intézet elemzője szerint a kormány rezsiharcos, populista irányt igyekszik vinni, míg a baloldali ellenzék inkább a rezsimváltást helyezi középpontba. Kovács kijelentette: a nemzeti érdek hathatósabb képviselete inkább a Brüsszellel szembeni konfrontációban és a visegrádi országok együttműködésében áll. A Jobbik kapcsán már pozitívabb jövőképet festett fel az elemző: szerinte látszik, hogy a radikálisok néppárttá igyekeznek kinőni magukat, ehhez viszont sokat kell még tenniük a jövőben. Kovács hozzátette: a Jobbik esetében „fontos fegyvertény” a tabukérdések felvetése, míg az LMP-nél a jövő évi bejutás kecsegtethet hosszabb távon komoly növekedéssel.

Sokan számoltak a rendszerváltó pártok felbomlásával, mégsem sikerült a két új pártnak, a Jobbiknak és az LMP-nek átvennie a közbeszéd irányítását” – vetette fel Balogh Gábor. Boros a növekedés elmaradását többek között az új választási törvénnyel indokolta. Szerinte az új rendszer leginkább a Jobbikot fogja büntetni, és a többségi elvű politika felé viszi majd az országot. Hozzátette: közvélemény-kutatásuk szerint a Jobbiknak jövőre 17-19 fős frakciója lehet majd, ami tízszázalékos képviseletet jelentene egy majdnem kétszer akkora támogatottság mellé. Boros válaszolt Kovács felvetésére is: szerinte radikális pártból nem igazán válhat néppárt, az efféle tömörülések pedig mindig csak arra jók Európában, hogy „megtermékenyítsenek” nagyobb, mérsékeltebb pártokat. Mint mondta, a Fidesznek is 20-22 olyan intézkedése volt, mely a Jobbiktól lett átvéve: a skála pedig széles a határon túli osztálykirándulástól egészen a magánnyugdíjpénztárak államosításáig. 

Kiszelly szerint viszont más európai országok is megelégelték a magánnyugdíjpénztárak okozta helyzetet, és a lengyelek is valami hasonlót lépnek most, mint néhány éve a magyarok. A politológus ezek után kifejtette, hogy amikor Gyurcsány kádárizmussal vádolja a Fideszt, akkor valójában segíti a kormánypártot. „Kádár népe vagyunk, a Fidesz pedig „kádári reflexeket követ, azokat jobban is ismeri – jelentette ki Kiszelly, nem sokkal azután, hogy a magyar közéletet három részre, egy posztszocialistára, egy antikommunistára és egy kertévé-nézőre osztotta fel. Utóbbi kapcsán a politológus azokra gondolt, akik csupán jobban akarnak élni, és az ideológiákkal nem sokat foglalkoznak. Boros Tamás tiltakozott is: „a posztszocialistákat átnyomtad a baloldali térfélre, Zoli, holott épp a Fidesz tudta őket megszólítani”. A Policy Solutions igazgatója szerint a három részre osztás túlzás, „ennél sokkal jobb a helyzet”. Boros kifejtette ugyanakkor, hogy van a társadalomban egy nyugatos, piacpárti réteg, őket pedig jelenleg nem képviseli senki a parlamentben. „Meglepő módon inkább a baloldal áll hozzájuk közelebb” – vélekedett. Boros a harmadik csoport kapcsán is pozitívan nyilatkozott: szerinte sok sikeres északi államban nincsenek is nagy ideologikus különbségek.

A magyar nép kádárista hajlamait később az elmúlt két évtized három nagy csalódásával is magyarázta Kiszelly Zoltán. Szerinte a magyarok csalódtak a rendszerváltásban, csalódtak 1994-ben (mert először azt hitték, visszajön majd a Kádár-rendszer), majd csalódtak az uniós csatlakozásban is.

A Jobbik kapcsán Kiszelly úgy fogalmazott: az embereknek tetszhet, amikor a problémás szomszédok közrendvédelmi telepekre viteléről beszélnek, ám mindenki tudja, hogy demokráciában az ilyen ígéretek nem működnek. A politológus kifejtette, Fodor Gábor tette a legnagyobb szívességet a Jobbiknak azzal, hogy 2009-ben az SZDSZ plakátjain beengedte a pártot a harmadik erő kérdéskörébe. Kiszelly szerint a radikálisok ekkora segítséget a jövőben többé nem fognak kapni, és már jelenleg is médiabojkott alatt vannak, balliberális csatornák például sosem hívják őket. Ezért is maradhat a Jobbik inkább regionális párt – tette hozzá a politológus.

Az Együtt-PM esetében Kiszelly arra hívta fel a figyelmet, hogy még ha a balos irány is lehet most a kirakatban, kormányra kerülés esetén ez ugyanúgy változhat, mint korábban az MSZP esetében. „Most Scheiringéket teszik kirakatba Bajnaiék, Oszkó meg elmegy zenélni, de ha majd pénzügyminiszter kell, jön Oszkó vagy Felcsuti, és Scheiring megy el zenélni, vagy Cambridge-be doktorit írni” – fejtegette Kiszelly Zoltán. A politológus viszont egyelőre nem adott ennek sok esélyt, és úgy vélte, az MSZP-nek hamarosan beszélnie kell majd arról is, hogyan lesz majd kormányváltás, ha a DK nem éri el az öt százalékot, illetve az Együtt-PM a tízet.

Kovács János ismét kiállt a Jobbik néppártosodásának lehetősége mellett. Mint mondta, a radikalizmus pragmatikus jellegű, népszerű programot is adhat, és „a Jobbiknál azért vannak szakpolitikai jellegű üzenetek is”. Az elemző viszont hozzátette: a médiát ezekkel nem tudják elérni a radikálisok, így rá vannak kényszerítve a botránypolitizálásra. Az LMP kapcsán Kovács úgy vélte, világos elitellenes álláspontra helyezkedett a párt, a nem is kicsi belső ellenzék és a szakadás viszont nyilvánvaló módon nem tett túl jót neki.

A Jobbegyenes szerkesztője ezek után arra volt kíváncsi, miket tartanak az elemzők a pártok legnagyobb hibájának, illetve sikerének az elmúlt években. Az MSZP kapcsán egyetértésre is jutottak a politológusok: szerintük a párt leginkább annak örülhetett, hogy egyáltalán fenn tudott maradni. Kovács szerint 2010-ben még sokan vizionálták, hogy „a dominósor tovább fog dőlni”, az MSZP mégis megmaradt, és a nagy öregek mostani listára kerülésének híre ellenére fiatalított is. Kiszelly a Jobbik kudarcaként is megemlítette, hogy a radikális párt nem tudta megszorongatni a szocialistákat.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint a Fidesz legnagyobb kudarca az alkotmányos intézményekkel, illetve az Európai Unióval való konfrontációja során mutatkozott meg. Boros már nem volt ennyire visszafogott: szerinte „a Fidesz legnagyobb kudarca kormányzása”, melybe többek közt beletartozik az államadósság és a munkanélküliségi ráta stagnálása is. A kormánypárt legnagyobb sikere ugyanakkor Kovács és Boros szerint is az, hogy még mindig az élen áll, vezeti a közvélemény-kutatásokat.

A beszélgetés végén a közönség egy tagja feltette a kérdést: miért van az, hogy a Jobbikot gyengének mondják a határon túli magyarok körében, miközben nemzeti radikálisként számukra fontos a külhoniak ügye. Kovács erre válaszul kifejtette: a Jobbik konfrontatívabb politikát visz, de a külhoni magyar pártok inkább az ottani „többségi nemzettel való megegyezés hívei”. Abban egyébként Boros Tamás és Kovács János is egyetértett, hogy a külhoni magyarok szavazatai néhány mandátum sorsáról fognak csupán dönteni.

Kiszelly Zoltán hozzátette: a határon túli magyarok inkább olyanok, mint a fiatalok, és ha odafigyelnek rájuk, akkor fognak is szavazni. „Ha Orbán foglalkozik a külhoni magyarokkal, a Fidesz jó eredményre számíthat” – vélte Kiszelly, aki szerint ugyanakkor hiba volt a Fidesz részéről Tőkés Lászlót és Szász Jenőt ennyire felemelni. „Ha bizonyos pártokkal a Fidesz nem ápol jó viszonyt, akkor majd az infrastruktúrájukra sem számíthat” – intett a politológus. A Nyugaton dolgozó magyarok ugyanakkor kevesebben fognak szavazni szerinte. A fiatalok kapcsán aztán Kiszelly zárásként visszacsatolt a kádárizmusról szóló mondataira is: mint mondta, a Fidesz azt is csak megköszönheti, ha lediktatúrázzák ellenfelei. A fiatalok körében végzett felmérések ugyanis azt mutatják – tette hozzá a politológus –, hogy „sokan elfogadnának egy Kádár-típusú tekintélyelvűséget, ha az ezúttal is jóléttel párosulna”. 

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem a FIDESZ kampányának középpontjában a gazdaság fejlesztése fog állni és ehhez csoportosítja az összes többit. A rezsi csökkentés nem lesz fő téma.
Jó ötletnek tartom a fórum keretében való erődemonstrációt, de nem valamelyik nemzeti ünnep keretében, hanem a választások hetében.

A botránypolitizálás pedig nem vezet eredményre, ez jól látszik az elmúlt időszak történéséből.

Szerintem a rezsicsökkentés az az első lépés. Be kell betonozni azért, hogy legyen mozgástér a következő lépésekhez. A múlt héten volt a fiatal mérnökök alternatív energiával működő járgányainak a bemutatója. Ott van az eb elhantolva. Arra kell odafigyelni. Az el nem fogyasztott benzin vagy villany és gáz ugyanis ingyen van. Ma az energiaellátók olyan erősek, hogy egyszerűen elpusztítanak minden jó kezdeményezést. Gyilkosság, fenyegetés emlékszünk ugye?

Le kell gyengíteni a maffiózókat arra a szintre, hogy ne tudjanak tovább ártani.
Egy ex-jobbikostól tudom, hogy Vona is valójában globalista elkötelezettségű. Így már érthető, hogy a rezsicsökkentés ellen van. Szóltak neki....

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés