Diáktüntetések: minek túlfeszülni?

2013. február 19. 14:57

Rajcsányi Gellért
Mandiner
Ha a szabadságjogok más jogszabályokkal ütköznének, a lehető legvégső határig a szabadságjogoké legyen az elsőbbség.

„Calm the fuck down”
(ősi gettóbölcsesség)

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai hétfőn rámozdultak a még kitartó tüntető diákokra: „Itt a Nemzeti Nyomozó Iroda az ELTE-n, és kihallgatás akar tartani, mert szerintük hidat akartunk foglalni, és ez bűncselekmény” – írta Facebook-oldalán a Hallgatói Hálózat. Az Átlátszó pedig arról számolt be, hogy egy elsőéves hallgató lányt (aki a portál szerint részt vett az akcióötletek felvetésében, de szervezőként nem vett részt a hétfői eseményekben) a metróaluljáróban kapcsolták le a nyomozóiroda emberei, majd körülbelül öt órán keresztül faggatták a 6. kerületi kapitányságon. A nyomozók a feltételezett hídfoglalásról és annak esetleges előkészületeiről akarták faggatni a diákokat.

„Kedves, hogy idejöttek minket kihallgatni egy állítólagosan tervezett, még meg sem történt bűncselekményről” – írják a hahások. Lehet háborogni, de ha valaki a közéletben mozgolódik, érdemes annyit tudni a büntetőjogról, hogy a bűncselekmény előkészülete és kísérlete is büntethető lehet, nem csak a befejezett bűncselekmény. A hídfoglalás pedig a gyakorlat szerint bűncselekmény, méghozzá a közérdekű üzem megzavarásának bűntette. Budaházy György az Erzsébet híd 2002-es blokádja miatt került bíróság elé, s hat év után végül a fenti bűncselekmény kísérlete miatt jogerősen el is ítélték.

Létezik azonban egy alkotmánybírósági határozat is, mely szerint „spontán demonstráció” esetén a gyülekezési jog háborítatlan gyakorlása kiterjed az olyan békés rendezvényekre is, amelyekre a demonstrációra okot adó esemény miatt rövid időn belül kerül sor. Ezek a spontán demonstrációk jogszerűvé tehetik a gyülekezést előzetes bejelentés hiányában is. Ugyanakkor a közlekedés rendjéhez fűződő közérdek és a gyülekezési szabadság konfliktusának feloldása a konkrét helyszín és a konkrét rendezvény ismeretében mérlegelhető. Ez pedig annak kimondásához is vezethet, hogy az adott rendezvény a közösségi közlekedés működéséhez fűződő közérdeket aránytalanul sérti, igazolhatatlan mértékben zavarja az állampolgárok mozgási és helyváltoztatási szabadságát.

A JeMa folyóiratban Tóth Mihály A Fővárosi Bíróság ítélete az Erzsébet hídi tüntetés ügyében című elemzésében arról ír: „az AB döntéséből kiolvasható, hogy a jelentős mértékű megzavarás megállapítása vagy kizárása mindig konkrét ügyekben, gondos elemzéssel vizsgálandó, s a cselekmény és a szolgáltatás jellegét, súlyát, elhúzódását, az érintettek számát, a kiesés tényleges hatásait egyaránt figyelembe vevő, alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkalmazói kompetencia”.

De mielőtt elmélyülnénk az alkotmánybírósági határozatok kommentárjainak kommentárjaiban, zárjuk rövidre az ügyet: egy hídfoglalás a körülményektől függően valóban bűncselekmény lehet, akár csak annak előkészülete is. A lehető legrosszabb lenne ugyanakkor, ha a szabad véleménynyilvánítást és gyülekezést, mint rendkívül érzékeny alapjogokat a legkülönfélébb jogi hivatkozásokkal próbálnák korlátozni; ha errefelé menne el a hazai joggyakorlat. És tudjuk jól, hogy bejelenteni szándékozott tüntetések egész sorát nem engedélyezte az elmúlt években a rendőrség, a közlekedés aránytalan sérelmének gumiparagrafusára hivatkozva. Csak egyet tudunk érteni a HaHától és tőlünk is meglehetősen távol eső világnézetet képviselő Gaudi-Nagy Tamással, Budaházy hídfoglalás-ügyi védőjével, akitől a következőt idézzük: „Egy alkotmányos jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, veszélyes útra lép a közhatalom, ha büntető- vagy szabálysértési eljárásokkal kívánja ellehetetleníteni az alapvető jogaikkal élő polgárokat”.

A decemberi diáktüntetések és azok februári folytatásai során normálisan működött a demokrácia: az elégedetlenek hangot adhattak véleményüknek, felvonulhattak, tüntethettek, miközben a lehető legszélesebb médianyilvánosság adott teret minden megmozdulásuknak. Eközben a rendőrség és a hatóságok partnerként tudtak viselkedni, a tüntetőket kísérve, biztosítva. A nem éppen toleranciájukról és a megértésre épülő közlekedési kultúrájukról ismert budapesti városlakók pedig nagy türelemmel viselték egy társadalmi csoport utcai tiltakozását. Legjobb lenne, ha a tüntetni szándékozó diákok továbbra is addig folytathatnák tiltakozásaikat, amíg csak szeretnék, miközben a hatóságok legfeljebb az ilyenkor megszokott léptékű figyelemmel kísérnék megmozdulásaikat, bármifajta túlzott vegzálás nélkül.

A túlfeszülés csak károkat okoz: ha a hatóságok kezdenek keménykedni (és ki tudja, hányan reménykednek ebben), olajat öntenek a tiltakozás tüzére, miközben a jogszabályokkal és tetteik valódi súlyával kevésbé tisztában lévő, valójában ártatlan és ártalmatlan diákok kerülhetnek évekre az igazságszolgáltatás őrlőmalmába. Másrészt viszont, ha a tüntető diákok a forradalmi hevülettől fűtve a meglévő, demokratikus jogszabályok valóban durva áthágására készülnének, ne lepődjenek meg, ha egy bizonyos ponton túl velük szemben is fel fognak lépni. A törvény a kötött sálas bölcsészlányokra is épp úgy vonatkozik, mint a Budaházy-féle nehézfiúkra, ha ugyanarra a tettre készülnek vagy ugyanazt csinálnák – legalábbis ez a törvény előtti egyenlőség lényege. Mégis, mindenki nyugodjon meg és legyen a legvégsőkig türelmes: ha a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog alapvető szabadságjogai más jogszabályokkal ütköznének, a lehető legvégső határig a szabadságjogoké legyen az elsőbbség.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vagyis meg kell várni, amíg el is követik a bűntetteket?

Azt pedig, hogy egy spontán tüntetés megszervezése hány nappal előbb kezdődik és még mindig spontánnak kell tekinteni még nem világos.

Vagy spontán vagy szervezett. Ez mi van ha egy jol elokesziett menetrend szerint szervezik a spontannak mutatott megmozdulasokat?

Menetrend: Hetfon

Tisztelt Rajcsányi Gellért úr az idézet jó, a baj, hogy nem passzol. Ugyanis arról van szó, hogy egy kisebb csoport a szabadságjogaival visszaélve egy nagyobb csoport szabadságjogait sérti. Itt nem tüntetésről, hanem a közrend, az oktatás megzavarásáról van szó. Ez pedig mások szabadságjogait sérti.

Válaszok:
bookmark | 2013. február 19. 15:13

Ha nem így lenne akkor mára már az összes diák tüntetne és nem csak egy termet tudnának elfoglalni.

Nem tudom, meddig tüntetgetnek, vonulgatnak, miközben a kutya sem kíváncsi rájuk.

Nem állnak mögéjük újabb támogatók, a diákság köréből sem követik őket.

Egy idő után jogos lenne azt mondani nekik, hogy rendben van gyerekek, megpróbáltátok, de lássátok be, hogy társaitok nem kérték tőletek az érdekképviseletet. Eddig türelmesek voltunk, de most már elég volt ebből az értelmetlen fel-le sétálásból.

Háromszáz fő azért mégsem nevezheti magát többségnek.

Még akkor sem, ha olyan hatásvadász próbálkozásokkal jöttek, mint a Nemzeti dal elszavalása a Múzeumkertben.

Azért eléggé túlbecsülték magukat. Petőfiék adni akartak a hazának, akár az életük árán is. Ezért álltak mögéjük rögtön a tömegek.

A diákok meg Petőfit szavalnak, miközben csak kapni akarnak a hazától, ellenszolgáltatás nélkül. Mert különben el kell menniük ebből a szar országból. És nem értik, hogy miért nem tart velük a széles többség.

Szóval az a Nemzeti dal ott, a múzeum lépcsőjén blaszfémia volt a javából. És szegénységi bizonyítvány, hogy van pofájuk összemérni magukat Petőfiékkel.

Válaszok:
bookmark | 2013. február 19. 15:48

Aki ilyent leír "ez a rohadt mocskos rabló kormány.Inkább kormányépületeket kéne célba venni.Majd lehetnek persze még egyetemfoglalások,ha még többen leszünk.Ez csak a kezdet volt." az nem egyetemista, hanem egy provokáló személy. Gyurcsány Ferenc Veszprémben erre mondott egy gyógymódot.

Menj el az MSZP irattárba, és keresd elő a fényes szelek nemzedékének erőszakos agitációs módszereit, ami egyébként nagyon hasonlított a nyilas senkik erőszakos előretörésére.

Ott találsz módszerteni leírásokat, de azt a részt hagy ki, amelyik azt írja, hogy nem kell beszarni, mert ha bántanak, idehívjuk a legközelebbi szovjet járőrt.

Amit pedig írtál, az közelít az államrend megdöntésére való felhíváshoz.

""Az egyik egyetemfoglaló ..." a teljes "beszámoló" olvasható az ATV.hu felületén - http://atv.hu/belfold/20130218_nyomozok_hallgattak_ki_a_tuntetni_akaro_diakokat_az_elte_n - melyből kiderül, hogy az ön által is idézet szöveg egy hallomásból ered. Miért kellene elhinni, hogy igaz is?

Ezen túl, ha elolvassa Kristóf 2013. február 19. 15:15 hsz.-át, és elgondolkodik rajta, akkor szerintem szükséges a belügyi hatóságok fokozottabb figyelése, még akkor is, ha ezt egy bizonyos csoport a szabadságjogok megsértésének veszi.

Az pedig tényleg kemény munka lenne, hogy az a szerintük "szar ország" jobban álljon. Persze ahhoz dolgozni is kéne, meg önzetlenül adni is.


A fő kérdés az az, hogy az előttük végző évfolyamoknak még volt ingyenes oktatás és mehettek külföldre, ők pedig fennakadtak a hálón. Az irigység van a háttérben. Mi miért kell, hogy tekintettel legyünk az itt élő emberekre, amikor a néhány évvel idősebbeknek nem kellett?

Nekik miért lehetett és nekünk miért nem?
Egyszerű, nem?

„Az ELTE BTK HÖK mély megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy 2013. február 11-én hétfőn délelőtt több előadóteremben önkényesen, erőszakos és radikális módszerekkel megszakították az egyetemi oktatást.

Elítélendőnek tartjuk a HaHa által alkalmazott véleménydiktatúrát. Ha egy önjelölt, szűk csoport az általa meghozott döntéseket legitimnek tekinti, és ezt az akaratát ráerőlteti mindenkire, az a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető demokratikusnak. Az órák megzavarása nem lehet eszköze a felsőoktatást érintő átalakítások elleni tiltakozásnak, hiszen így pont azokat a célokat ássák alá, melyekért küzdenek. Felháborítónak tartjuk, hogy azoknak a jogait sértik meg ezekkel a módszerekkel, akik mellett – saját bevallásuk szerint – kiállnak.

Az a stílus és hangnem, melyet a fórum és blokád résztvevői számos kari oktatóval és hallgatóval szemben tanúsítottak nem méltó egy magát felelős, értelmiséginek valló fiatalhoz, függetlenül attól, hogy karunk hallgatója-e vagy sem.” – többek ez olvasható a HÖK közleményében http://btkhok.elte.hu/2013/02/blokad-kozlemeny/

A megjegyzései helyett inkább ezt találmányozza, értelmezze miközben a tükörbe néz.
http://btkhok.elte.hu/2013/02/blokad-kozlemeny/

"Meg aztán nem az oktatók és hallgatók az ellenségeink hanem ez a rohadt mocskos rabló kormány.Inkább kormányépületeket kéne célba venni.Majd lehetnek persze még egyetemfoglalások,ha még többen leszünk.Ez csak a kezdet volt.
Röviden ennyi a véleményem."
No de akkor mi lesz az "Égjen a város"-sal?

Pici kis provokátor vagy, amilyenből 1919-ben több száz lófrált Budapesten.
Akkor az ország megette a szövegüket.
Azt hiszed, ez még egyszer előfordulhat?

Akkor az előbbire is válaszolok.

Nem fogadtam el, de nem vontam kétségbe, csupán azt írtam miért kellene egy valaki által elmondott történetet valóságnak elfogadni. Más akkor, ha van bizonyíték. Az utóbbi időben a médiában mennyi olyan állítás - biztos hírforrásból (?) származó - leírásra, elhangzásra került, melyről utólag kiderült valótlan.

Amit írtam, abban nincs benne sem egy, sem pár száz fős csoport. Hídfoglalásról van szó, továbbá esetleg még arról, amit az ominózus hozzászóló ( Kristóf 2013. február 19. 15:15) megemlített.

Úgy látszik, ha elfogytak az érvek, akkor nyomatékként elkezd minősíteni. Ettől azonban még nem lesz nyomósabb az érve, s igaza sem lesz. Innentől kezdve pedig értelmetlennek tűnik önnel a további polémia.

Ők így ünnepelnek, közben biztos bérmálkoznak. ;-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés