Giga alaptörvény-módosításra készülnek a kormánypártok

2013. február 9. 12:48

Nem csak a korábban az átmeneti rendelkezésekben szerepelt passzusokat emelné be az alaptörvénybe a Fidesz-KDNP: beleírnák még egyebek mellett a hajléktalanok közterületről való kitiltásának lehetőségét és a hallgatói szerződést, szigorítanák a véleménynyilvánításról szóló részt, és csökkentenék az Alkotmánybíróság jogkörét is, ami ezentúl csak tartalmi szempontból ellenőrizhetné az alaptörvény-módosításokat.

A Fidesz-KDNP parlamentnek pénteken benyújtott, minden kormánypárti képviselő által aláírt alaptörvény-módosítási javaslata szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg. Ugyancsak a felsőoktatást érintő változás, hogy míg jelenleg azt mondja az alkotmány, a főiskolák, egyetemek gazdálkodását törvény szabályozza, addig a módosítás szerint az intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, és felügyeli is a gazdálkodást. Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, rögzítve, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Változhat a véleménynyilvánításról szóló rész: egyértelművé tennék, hogy a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát. Hozzáteszik, hogy az ilyen közösségekhez tartozó embereknek – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Az indoklásban megjegyzik: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.

Az alkotmánymódosítás több olyan passzust is tartalmaz, amely korábban az átmeneti rendelkezésekben szerepelt, de egy részüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A Fidesz-KDNP ezért az alaptörvényben javasolja rögzíteni e kérdések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely – mint azt a fideszes Gulyás Gergely péntek délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta – rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lehet az alaptörvény része. Hasonló a helyzet az egyházak elismerésével, valamint a nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályok sarkalatosságával. Bekerülhet továbbá az alaptörvénybe az, hogy az országgyűlési választás és az európai parlamenti voksolás előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.

A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz. Gulyás Gergely erről azt mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Ezért azt javasolják, hogy az alaptörvény rögzítse: az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, de azt is kimondanák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet – a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében – megtilthatja a az életvitelszerű tartózkodást közterületen. Az Ab novemberben alkotmányellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek az erre vonatkozó rendelkezését.

A kormánypárti képviselők javaslata tartalmazza, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kérhet alkotmányossági vizsgálatot az Ab-tól. Rögzítenék azt is, hogy a testület az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat. Gulyás Gergely szerint mindez teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, amely így nem lesz kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz. Alkotmányba foglalnák, hogy az Ab a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak akkor vizsgálhatja és semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. Az Országgyűlés kimondhatja továbbá, hogy az Ab csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül az alkotmányt. A kormányoldal előterjesztése az alkotmányban biztosítana lehetőséget arra, hogy az Ab nyilvános eljárásban kérje ki a jogalkotó, a törvény kezdeményezője vagy képviselője véleményét, ha az ügy a személyek széles körét érinti.

A korábbi átmeneti rendelkezések közül bekerül az alkotmányba, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a kiegyensúlyozott ügyterhelés érdekében. Hasonló indokból a legfőbb ügyész az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben. A Fidesz-KDNP javaslata a bírók nyugdíjazására nem tér ki, ugyanakkor kimondja, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya – a legfőbb ügyész kivételével – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az alkotmányban mondanák ki azt is, hogy április 25. az alaptörvény napja, a 2011-es kihirdetésének emlékére.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/47931

Ajánljuk még a témában