Ne már, hogy a romkocsma legyen a magyar sikertörténet!

2011. február 1. 16:57

A romkocsmák úgy lettek, hogy Budapest a megvalósulás küszöbéig engedett egy várospusztító tervet.

„Kiváltképpen a romkocsmákat kedvelik a külföldiek Budapesten – örvendezett a minap a közszolgálati Híradó, mintha valami olyasmiről adatott volna beszámolnia, amit elterveztünk, nekiveselkedtünk, megcsináltuk, és lám, be is jött.

Így hát nem árt emlékeztetni: a romkocsmák úgy lettek, hogy Budapest működésképtelen döntéshozatali szisztémája a megvalósulás küszöbéig engedett egy várospusztító tervet, esett még némi ingatlanspekuláció is, ennek tetejébe jött a világgazdasági válság, és most az ebek harmincadjára hagyott, halálra ítélt, mellesleg időközben világörökséggé nyilvánított lakóházakat egyesek, jobb híján, vendéglátóhelyként üzemeltetik.

Ne már, hogy ez legyen a magyar sikertörténet!

Pedig mintha ez volna az, sőt ez lenne a követhető minta. Budapesten a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben minden csak úgy »lett«: a távlatos és átfogó tervezés esélyét is kiiktató önkormányzati rendszer, meg az állami és helyi akarat állandó egymásnak feszülése tudatos városfejlesztést nem, legfeljebb örökös kárelhárítást tett lehetővé. Elöl menetelt a tőke, kézen fogva a kényszeresen rövidlátó politikai erőkkel, utánuk meg loholt mindenki, akinek a meglévő város körültekintő védelme és az új elemek minőségének biztosítása lett volna a dolga. Kudarctűrő személyiségnek való feladat.”

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/17880