Egységes központi honlapja lesz a minisztériumoknak

2010. június 16. 12:56

Az egységes kormányzati kommunikáció kiépítésével, a korábbi kormány által örökül hagyott honlapok kigyomlálásával is foglalkozik majd Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki az elhíresült OMG-ről is beszélt a Mandinernek.

Két külön kommunikációs csapat áll föl a kormányzatban: az egyik Orbán Viktoré, a másik a kormányé lesz. Nem lesz belőle kommunikációs zavar?

Két csapatról van szó, melyek feladatai részben eltérnek, céljuk viszont egy. Szíjjártó Péterék a miniszterelnökhöz kapcsolódó megszólalások, a stratégiai bejelentések kommunikációját szervezik. A miénk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által koordinált kormányzati munka mindennapjainak, ha úgy tetszik a részletek kibontásának feladata. Tekintettel a feladat nagyságára, ez a párhuzamos munka képes megteremteni a feltételeket a jó kormányzati kommunikáció számára. Fontos feladatunknak tekintjük - bármennyire közhelyes is -, hogy a politika kerüljön újra közelebb az emberekhez. Ezt természetesen leginkább hiteles és jó kormányzással lehet elérni, de a politikai kommunikáció megfelelő szervezése elengedhetetlen. A KIM-hez tartozó államtitkárság egy sajátos kommunikációs és kiszolgáló központ, amely a nyolc minisztérium mindennapi és hosszútávú mondanivalóját is koordinálja. Ugyanakkor minden minisztériumban lesz egy – a korábbiakhoz képest jóval kisebb - sajtófőnökség, mely a szakmai munka összehangolását már a minisztérium szintjén képes elvégezni. A rendszer „finomhangolása” természetesen a gyakorlatban történik. Nem kis munka rendet vágni az elmúlt nyolc év, illetve a minisztériumi struktúra átalakítása után…

A miniszterelnök és a kormány kommunikációjának szétválasztása egy újabb lépés a lebegő miniszterelnök imázsa felé?

Én inkább egy olyan típusú kormányzásnak hívnám, amelyre Magyarországon igény van, és amely egyúttal igazodik a miniszterelnök személyiségéhez is.

Az, hogy a politika kerüljön közelebb az emberekhez, régebben is hallott és gyakran használt kívánság. Mit értenek önök ez alatt?

Rombolja a politika hitelességét, ha a mai mediatizált világban a kormánypolitikát nem sikerül arcokhoz, személyekhez kötni. Ne menjünk messze: Ön például fel tudná sorolni a Bajnai-kormány minisztereit? A kormányzás a hétköznapok gyakorlatából áll, ahol a döntések, intézkedések személyekhez – a miniszterelnökhöz, miniszterekhez, államtitkárokhoz – kapcsolódnak. A döntéshozókat meg kell jelenítenünk a közvélemény előtt is.

Most viszont egy teljesen új kormányzati modellről van szó, nagyon kevés miniszterrel és számos államtitkárral.

Egy kereskedelmi televízió már panaszkodott is, hogy kevés a miniszter, pedig ők ehhez a szinthez vannak szokva. Az új államtitkárok viszont a nemzetközi protokoll szerint „junior miniszterek”: a korábbinál komolyabb szereppel bírnak egy-egy szakterületek felelőseként. Kicsit mindenkinek újra kell tanulnia a rendszert, hamar nyilvánvalóvá válik majd, mennyire változott meg az egyes szintek fontossága.

Tegyünk rendet az államtitkárok között: hogyan is néz ki a jelenlegi rendszer?

Az új kormánynak negyvenkét államtitkára van. Fontos választóvonal az államtitkári karon belül, hogy újra vannak a tárcáknak közigazgatási államtitkárai. A közigazgatási államtitkárok felelősek a minisztériumok szakmai-közigazgatási munkájáért, és, ami a legfontosabb: nem politikusok. Így politikai jellegű-tartalmú nyilatkozatot – csakúgy, mint a helyettes államtitkárok és a közigazgatás alsóbb szintjeinek irányítói-dolgozói, nem tehetnek. Harmincnégy politikus államtitkár van tehát. Ők felelősek az egyes minisztériumokban a miniszter helyettesítéséért (az ő belső elnevezésük „parlamenti államtitkár”) és a hozzájuk rendelt szakterületek irányításáért. Vannak, akik sokallják a számukat, de összehasonlításként: a Gyurcsány-kormányban 72 – politikus – államtitkár volt. Azt el kell ismerni: az új kormányzati rendszer miatt még vannak tisztázandó kérdések, de ez az átadás-átvétel folyamatával párhuzamosan minden tisztázódik.

Ha már az új rendszernél tartunk: a gyakorlatban mit jelent a Nemzeti Együttműködés Rendszere?

Ez nem csupán egy jól hangzó szlogen, hanem válasz az elmúlt nyolc évre, valamint a rendszerváltás óta velünk maradt kérdésekre. A földcsuszamlás-szerű választási eredménnyel felhatalmazást kaptunk arra, hogy ne csupán egy új kormányzati struktúrát, hanem egy valóban új alapokon álló politizálást kezdjünk el. Ki gondolta volna négy éve, hogy az egyik tradicionális politikai oldal saját tetteivel semmisíti meg önmagát? Az új politikai felállás lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk az előttünk álló feladatokat és az elmúlt nyolc évben végletessé vált konfrontációk helyett mindenki megtalálja a maga helyét és feladatát az ország érdekében.

Ez így van, de a Fidesz is részese volt a konfrontációknak…

A politikai rendszer részeként természetesen igen. A” ki kezdte” kérdése azonban messzire vezetne, ráadásul nekem erről sarkos véleményem van… (mosolyog) Ugyanakkor gyorsan tegyük hozzá: még stabil többség birtokában is, az elmúlt nyolc évben mit tudott megvalósítani a kormány? Inkább csak vegetatív működésről beszélhetünk. A kormánytól az állampolgárok követhető gondolkodást és határozott cselekvést várnak: a Fidesz-KDNP új többsége már az új parlament megalakulása és az új kormány felállása előtt, hetek alatt több nagyszabású változtatás mellett döntött,többet tett, mint az elmúlt nyolc év szavakban és kommunikációs stratégiában erős kormányai. Elindult a közigazgatás átszervezése, döntés született a kisebb parlamentről, alkotmányt módosítottunk…

Persze, de pl. az alkotmánymódosításhoz szükség volt a kétharmadra, ami nem állt az előző kormányok rendelkezésére. Nagyon sok múlott azon, hogy meglesz-e a kétharmad vagy sem?

Természetesen nagyon sok. Bár retorikailag túlzásnak tűnik, de forradalmi jelentőségű változtatásokra nyílik lehetőség – amint az látható, megvan az elszántság és az akarat, hogy meg is tegyük ezeket a lépéseket.

A kormány szóvivője Nagy Anna lett. Miért rá esett a választás?

Rendkívül fontosnak tartom, hogy egyszerűen, közérthetően legyünk képesek elmondani, mit is akarunk. Anna nem a politika világából jön, és nem pártszócső: az ő feladata a kommunikációs csapaton belül a kormányzati munka értelmének megfogalmazása. Úgy fog beszélni, hogy azt mindenki megértse, és ne kelljen újra és újra dekódolni.

Mi lesz a kormányzat külföldre irányuló kommunikációjával? Mind Magyarországnak, mind a magyar jobboldalnak pocsék a híre Nyugaton. Schöpflin György szerint már most elindul egy kampány, hogy az EU-elnökség idejére jobb híre legyen hazánknak.

Ez a munka elindult. Úgy vélem, a rólunk kialakított kép megváltoztatásához nem valamiféle látványosan felálló nagy intézményre van szükség, hanem a hétköznapok aprómunkájára, minden szinten: a kulturális intézetektől az értelmiségi hálózatokon át az egyetemekig, a hallgatókig.

A kapcsolati háló kiépítése nem megy egyik napról a másikra, most viszont még nagyon az elején járnak a munkának. Nemrég költöztek be a minisztériumba. Körbenézve új irodájában: üresek a szekrények. Kiestek belőlük már a csontvázak?

A szekrények üresek, elvittek belőlük olyan dolgokat is, melyeket nem lett volna szabad… Egy kollégám mindösszesen egy mezőőri útmutatót talált valamelyikben (nevet). Egyébként egy bazi nagy csontváz az egész, amit találtunk. Nekünk, akik elsősorban a kormányzat kommunikációjával foglalkozunk majd, számos sokkoló dologgal kellet szembesülnünk. Egyik első és legfontosabb feladatunk, hogy rendet tegyünk a kormányzat internetes felületein. A magyar kormányzat eddig nem volt képes egységesen, értelmezhetően megjelenni a neten. A most rendelkezésre álló felületek nem segítenek az állampolgárnak, hogy eligazodjon saját országa bürokratikus útvesztőjében, vagy hogy megértse egy-egy jogszabály, eljárás jelentőségét, értelmét. Egy másik komoly probléma, hogy a mainstream politika távol került a fiataloktól. Önkritikusan mondom: az LMP és a Jobbik ma jobban érti a fiatalok nyelvét.

Mi a cél az egységesített kommunikációval?

Eddig szigetszerűen működtek a minisztériumok, féltékenyen őrizték autonómiájukat, és mindent maguk akartak megoldani – ez a mentalitás érzékelhető a jelenlegi, közvetlen kormányzati honlapok terén is. Ezek ”szuboptimális” megoldások. Az elmúlt években tizenöt féle honlap működött, teljesen eltérő jellegű struktúrával, tartalommal, színvilággal. Mindezt alapvetően kell újragondolni. Léteznek jó külföldi példák, például a svéd kormányzat online megjelenése, a „svéd modell”, ha úgy tetszik (nevet): egy nagyon barátságos, áttekinthető, emberszabású rendszer. Követendő példának tekintjük.

És most nem 34 államtitkári lobbicsoport fog megküzdeni egymással?

Nem. Az új kormányzati struktúrában karakteresen jelenik meg egy erős politikai személyiség, melyet markánsan fogja kiegészíteni a KIM által koordinált kormányzati struktúra. Nincs vita az irányról.

De nem mindegy, hogy fentről lefelé, vagy pedig inkább előre vezeti rendszert.

A kettő között szoros a kapcsolat: egy kormányzat nem tud működni, előre menni potens központi akarat nélkül, ez a politika természete. Az elmúlt nyolc év remélem senki számára nem irányadó… (mosolyog)

Ha már online kormányzat: OMG.

Az ál-médiahack elsősorban azoknak szólt, akik szakmai szinten is értik a webes felületek világát. Azt hiszem, ezzel a felütéssel mindenképp sikerült felkelteni a figyelmet a téma iránt. Mondhatjuk azt is: ez egy „policy statement” volt. Jelenleg több, mint 440 kormányzati domain létezik, teljes összevisszaság uralkodik ezen a téren. Van olyan kormányzati cím (www.primeminister.hu), melyen egy autószerviz honlapja jön be. Egy másik kormányzati domain alatti, fenntartható fejlődésről szóló fórumot megszállták a spamek, szex- és viagra-hirdetések. A Pénzügyminisztérium honlapja szétesik a legnépszerűbb Firefox böngésző, vagy éppen a Chrome alatt, ráadásul a honlap angol nyelvű változatán magyar nyelvű szavazás található arról, hogy hiányzik-e az intro a honlapról. Ez a „színvonal” egyszerűen méltatlan a magyar államhoz… De ez még semmi: a kormányzati oldalak 68 különböző szerveren működnek, egy részük kiszervezve külsős cégeknek. Elhíresült botrány volt a kormanyszovivo.hu, amely 200 millióba került, miközben a valós ára nagyságrendekkel kevesebb lehetett. Máshol gyanúnk szerint alapfeladatokért fizettek ki sorra milliós tételeket. Van egy sejtésünk – hetek, sőt hónapok kellenek ahhoz, hogy a rendszer mélyére lássunk – hogy tele van a szekrény ilyen túlszámlázásokkal. Találtunk például egy vízügyi oldalt, amire két darab PDF-doksi volt feltöltve: ki tudja mennyit kértek érte… Azt kell, hogy mondjam, az elmúlt években erre egy komoly üzletág épült, minimális szakmai és programozói ismeretekkel és maximális számlákkal. Ez a trehány arculat és honlaprendszer, illetve a mögötte meghúzódó pazarlás méltó tükre az elmúlt nyolc évnek. Mit is mondhatna egy földi halandó ezt látva: OMG...

Hogyan lehet itt rendet vágni?

Lesz majd egy központi honlap, mondjuk a kormany.hu, amelyen keresztül az egész kormányzati-minisztériumi struktúra elérhető lesz, egy áttekinthető, egységes szerkezetben. Nem az arculat a legfontosabb, az csak a kéreg: a webes kommunikáció egész tartalmát és hangnemét át kell alakítani minél hamarabb. A legfontosabb dolgokat lehetőleg már a nyár, kora ősz folyamán, aztán haladni tovább a lehető leggyorsabb tempóban, amit a forrásaink, lehetőségeink megengednek. A lejáró szerződések feladatait átvesszük, az érvényes szerződéseket átnézzük. Persze elkerülhetetlenül lesz egy átmeneti állapot, hiszen addig is meg kell valahogyan jelenni a minisztériumoknak: tehát fő a kőleves…

Kérdés, hogy mennyire tudnak visszatekinteni a múltba, hiszen arról szóltak a hírek, hogy törölték a kormányzati e-mail levelezést.

Legalábbis egy részét megpróbálták. Mivel a levelezéseket naplózzák, biztonsági másolatok készültek, ezért megnyugodhatnak a törlést elrendelők: semmi nem veszett el. Az biztos, hogy kusza érdek- és szerződésszövevénnyel állunk szemben, kemény dzsungelharc lesz.

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/9391

Ajánljuk még a témában