Nyitókép: Magyar Péter Manfred Weberrel egyeztet (Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala)
Egyelőre nincs hír arról, hogy az ügyészség kezdeményezte volna Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlament előtt, legalábbis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt közölte lapunkkal, hogy a sajtónyilvánosságot érintő információ jelenleg nincs az ügyben.
Magyart az Ötkertes botránya miatt indult nyomozás kapcsán hallgatná ki az ügyészség gyanúsítottként. Ismert, a Tisza Párt elnöke a belvárosi szórakozóhelyen okozott botrányt júniusban, ahonnan biztonsági őrök dobták ki. Ezt követően a helyszínről távozva a rakpartról a Dunába hajított egy mobilkészüléket, gyaníthatóan azt, amelyet előzőleg egy vendégtől vehetett el, még a buli helyszínén.
Az eredetileg a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságán elrendelt nyomozást áttették a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol az továbbra is folyamatban van. A KNYF augusztus végén azt közölte lapunkkal, hogy az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra kizárólag a mentelmi jog felfüggesztését követően kerülhet sor.
Magyar egyébként az ügy kapcsán lapunk ellen is sajtópert indított, és az ügy bírája Uzsoky Ágnes – aki bírói kinevezése előtt még a Klubrádió jogi képviselőjeként járt el – a Tisza Párt elnökének adott igazat első fokon abban a kérdésben, hogy vajon állítható-e Magyar Péterről, hogy fiatal nőket zaklatott még júniusban? Lapunk munkatársa a bíróságon szerette volna megtudni, hogy Magyar valóban megütött-e egy embert a szórakozóhelyen, és hogy bedobta-e az illető telefonját a Dunába, de a pártelnök folyamatosan csak hárított, ezzel együtt együtt egyik cselekményt sem tagadta. Az erről szól felvételt IDE kattintva nézheti meg.
Politikai nyomásgyakorlással lehet takarózni
A Mandiner megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Dornfeld László ennek kapcsán kifejtette: az EP-képviselők mentelmi joga a hivatali idejük teljes ideje alatt megilleti őket, még olyan ügyekben is, amit a képviselővé válás előtt követtek el.
Kétféle formáját különböztetik meg: egyrészt létezik az abszolút mentelmi jog, a képviselőként kifejtett politikai tevékenység vonatkozásában, másrészt a személyes mentelmi jog, amely alapvetően a képviselő személyére gyakorolt nyomással szemben hivatott őt védeni. A fő különbség, hogy az első esetben a hivatali idő lejártával sem lehet eljárást indítani a képviselővel szemben, míg utóbbi esetén nincs akadálya, hogy az érintett mandátuma lejárta után meginduljanak vagy folytatódjanak a kapcsolódó büntetőeljárások.
Magyar Péter ominózus Ötkertes esete – ahol garázdaság és rongálás gyanújával indult eljárás – utóbbi körbe tartozik, vagyis a védelem nem abszolút
– hívta fel a figyelmet Dornfeld. Ilyen ügyekben helye van a mentelmi jog felfüggesztésének is, amelyet a magyar nyomozóhatóságok kérhetnek.