Díszes társasághoz csatlakozhat Magyar Péter – nem egyszer volt már, hogy magyar politikus mentelmi jogát adja ki az Európai Parlament

Nyitókép: Magyar Péter a villamosmegállóban/ képernyőfotó

Magyar Péter minden erővel próbálja kikerülni, hogy telefonlopási ügyében az Európai Parlament kiadja a mentelmi jogát. Vasárnapra már ott tartott, hogy alkut ajánlott a kormánynak, amennyiben Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ő lemond a mentelmi jogáról. Az, hogy Magyar terve miért sántít, ebben a cikkben foglaltuk össze:

Mint ismert, a nyomozóhatóság tájékoztatása szerint Magyar Péter idén nyár elején egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele, ami után Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette. 

Ugyanúgy járhat, mint KGBéla

Korábban már nem egyszer fordult elő, hogy egy magyar EP-képviselő mentelmi jogát kiadta az Európai Parlament. Az egyik legismertebb eset a jobbikos Kovács Béláé volt, akinek nem véletlen KGBéla lett a gúnyneve. A korábbi képviselő jelenleg is külföldön van szökésben, miután 

Korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést Kovács ellen, azzal gyanúsították a politikust, hogy kémkedést folytatott az Európai Unió intézményei ellen, Oroszország javára. Akkor a Legfőbb Ügyészség az EP elnökéhez fordult, és azt indítványozta, hogy a szervezet függessze fel Kovács mentelmi jogát. 

A Magyar Nemzet megjegyzi, Brüsszel nem kapkodta el, ugyanis az EP mentelmi jogi bizottsága hónapokig nem tárgyalta az ügyet, majd 2015 januárjában bejelentette, hogy a következő hónapban megvitatják, de időhiányra hivatkozva ez mégsem történt meg. Végül márciusban a bizottság napirendre tűzte az esetet, és megtartották az első megbeszélést. Májusban meghallgatták Kovács Bélát, júliusban pedig Polt Péter legfőbb ügyészt. A jogi bizottság szeptemberi ülésén ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely a később KGBélaként elhíresült politikus mentelmi jogának a felfüggesztését javasolta. 

A bizottság októberi ülésén azzal a kitétellel fogadta el az indítványt, hogy a képviselő tovább végezheti munkáját az EP-ben és csak jogerős bírósági ítélet esetén lehet gyanúsítottként kezelni, illetve letartóztatni. Az EP a két nap múlva esedékes brüsszeli plenáris ülésen megszavazta a jogi bizottság előterjesztését, így mentelmi jogának felfüggesztésével Kovács Béla az ellene irányuló feljelentés után 20 hónappal kihallgathatóvá vált. 

Kovács Béla mindent tagadott, szerinte EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vádat emelt KGBéla ellen a kémkedésen kívül költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2017 decemberében. Az utóbbi két váddal az unió csalás elleni hivatala, az OLAF illette a jobbikos politikust, aki a gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. 

A szerződésk értelmében ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek. A bíróság elsőfokon felmentette Kovács Bélát a vádak alól, de másodfokon bűnösnek találták kémkedés előkészítésében, kémkedésben, költségvetési csalásban és magánokirat-hamisításban, ezért két évnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 

Brüsszel a tavalyi évben függesztette fel Donáth Anna korábbi momentumos EP-képviselő mentelmi jogát, mint ismert ennek felfüggesztését a Kecskeméti Járásbíróság 2022 júniusában kezdeményezte az EP elnökénél. Erre azután került sor, hogy 

A politikus nem ellenezte mentelmi joga felfüggesztését.