Amennyiben a parlament jóváhagyja, újabb 180 napra meghosszabbítják a háború miatti veszélyhelyzetet.
Kedden 13 órától tart háromnapos ülést a parlament, amely először megemlékezéssel indul, ugyanis a közelmúltban hunyt el több korábbi országgyűlési képviselő, Bajkai István, Páris András, Götzinger István és Pásztor Gyula is. Az egyik legfontosabb témáról is lesz szavazás, ugyanis
A hivatalos közlés szerint „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa”.
Utoljára tavaly novemberben döntött úgy a parlament, hogy meghosszabbítják a veszélyhelyzetet. A kormány szerint az elhúzódó háborús helyzet miatt van szükség a hosszabbításra.
Deák Dániel politológus a Mandiner megkeresésére elmondta, a háború kirobbanása óta többször előfordult, hogy a kormánynak gyorsan, egy napon belül kellett döntést hoznia a rendkívüli helyzetre való tekintettel.
Értelemszerűen egy háború során, amely a szomszédos országban zajlik, a kormányzatnak gyorsan kell reagálnia bizonyos esetekben”
– fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Deák Dániel megjegyezte, a különleges jogrend a kormány számára a háborúval kapcsolatos kérdésekben lehetőséget biztosít a rendeleti kormányzásra.
Fontos, hogy ez a parlament jóváhagyásával történik és a parlament ezt bármikor visszavonhatja. Ez egy teljesen legitim és az európai gyakorlatba illő joggyakorlási mechanizmus”
– mondta lapunknak a szakértő.
Deák Dániel emlékeztetett nemzetközi példákra is, elmondása szerint Emmanuel Macron francia elnök a hetekben úgy fogadott el egy nyugdíjreformot, hogy nem szavaztatta meg a parlamenttel.
Úgy fogalmazott, azért döntött így a francia vezető, mert tudta, nem lenne meg a törvény mögött a politikai többség.
Ez azonban magyar mércével nem nevezhető jogállaminak”
– jelentette ki.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy folytatta, hazánkban minden hasonló, ilyen súlyú törvényt csak a parlament támogatásával lehet elfogadni. Arra a kérdésre, hogy más európai országban van-e a magyarhoz hasonló rendkívüli jogrend, Deák Dániel úgy válaszolt, hogy az előbb említett francia jogrendszerben van arra lehetőség, hogy az elnök megkerülje a törvényhozást.
Minden jogrendszer másként reagál”
– szögezte le Deák, aki szerint a koronavírus-járványnál is látható volt, hogy egy rendkívüli helyzetben így tud hatékonyan védekezni a kormányzat.
Megjegyezte, míg gyorsított eljárásban is akár több nap lenne, mire megszületik a döntés, így sokkal hamarabb lehet elvégezni a feladatot.
Nyitókép: Sylvain Sonnet/Getty Images
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Szerinte ő befolyásos, mert 6. a listán.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Az elemző szerint Magyar Péter egész politikai karrierje a bántalmazásról szólt, azonban a baloldali média mindig bevédte őt.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
