Magyar haderőfejlesztés csúcstechnikával

„Egy szomszédos országban zajló háború évében átvenni a honvédelmi tárcát komoly kihívás. Összességében hogyan értékeli a miniszteri meghallgatása óta eltelt időszakot?

Megtiszteltetés számomra, hogy felkértek erre a feladatra. Ilyen, kihívásokkal teli időszakban fontos, hogy az emberek honvédelembe vetett bizalma megerősödjön. Eseménydús fél évet zártunk, több fontos döntés született. Fel kellett gyorsítani a haderőfejlesztést, miközben az elhibázott brüsszeli szankciók következtében nemhogy nem ért véget a háború – mint ahogy azt eleinte hitték az uniós vezetők –, hanem begyűrűztek a globális gazdasági nehézségek is.

A honvédelmi alap azért jött létre, hogy garanciát adjon a folyamat folytatására. Először is rendezni kellett az illetmények között lévő egyenlőtlenségeket. Elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések. A racionalizálást szem előtt tartva a haderő átszervezése is elkezdődött.

A harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahoztuk a parancsnokságokat, továbbá megjelent a vezérkar mint szervezeti egység. „Elrendeltem a készenlétfokozást is: a haderő nagy lendülettel és elszántsággal lépett hátra béketevékenységéből a gyakorlatozás és a készenlét növelése irányába.”

A déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, mind több katonát tudunk bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba. A honvédség jól vizsgázott az olyan nemzetközi gyakorlatokon is, mint amilyen például a Brave Warrior volt, amelynek végeztével a magyarországi NATO-harccsoport elérte a készenléti szintet, azaz innentől bevethető.

De említhetném a különleges műveleti erőket is, akik meggyőző teljesítményt nyújtottak a legutóbbi – hosszú idő után újra megtartott – éjszakai lövészeten. Békeidőben is fontos, hogy jól szervezettek, erősek legyünk, ismerjük és a legjobban használjuk ki a lehetőségeinket.

[...]

Egy 21. századi modern hadsereg elképzelhetetlen kiberképességek nélkül. Hol tart most a magyar hadsereg ezen a fronton?

A modern hadviselés az online térre is kiterjed, így a honvédelemnek is fokozott figyelmet kell fordítania erre a területre. A kiberhadviselésben, ha egy ország élen tud járni, az olyan technológiai fejlettséget jelent, ami komoly versenyelőny a nemzetközi térben is. Ez versenyképességi kérdés is, ezért prioritást élvez a terület Magyarország számára. A legjobb szakembereket keressük; akiket vonz az informatikai terület, a honvédség kötelékében is meg fogják találni az őket érdeklő kihívásokat.

[...]

Gyakran beszél katonanemzetről, amit katonai hagyományokból vezet le. Eközben modern hadsereg építésén fáradoznak. Hogyan fér ez a kettő össze?

Egy olyan nagy múltú és gazdag kultúrájú országnak, mint Magyarország, amely az évszázadok során a nemzet védekező és függetlenségi harcaiban páratlan katonai erényeket és érdemeket szerzett, egyszerre kell tudni vérrel írt hagyományait ápolni és közben modern, 21. századi csúcshaditechnikát felvonultató haderőt építeni.

A kommunizmus ideje alatt mesterségesen, politikai céllal elszakítottak bennünket hagyományainktól, és a katonai pálya elveszítette megbecsültségét. A korábbi időkben az egyes fegyvernemeknek – és azokon belül a különböző alakulatoknak egyenként is – gyakran több száz éves hagyományaik voltak, amelyek az ott szolgálók generációi számára óriási jelentőséggel bírtak.

Egy nagy múltú alakulathoz tartozás majdnem a család összetartó erejével volt egyenértékű. Ennek megtartó erejét vissza kell adni a katonáknak. Jelentősége van a hadrendi számoknak, az alakulat és a laktanyák elnevezésének, hiszen katona hőseink így jelenhetnek meg a hadsereg mindennapi életében, így tudnak a mai alakulatok azonosulni velük és büszkék lenni rájuk.

A katonai oktatás és nevelés olyan embereket ad a társadalomnak, akik építeni és védeni akarják annak értékeit.

A védelmi ipar fejlesztése a nemzetgazdaság sikerágazata lehet, a haderő infrastruktúra-igénye erősíti az ország út-, vasút- és energiahálózatát, a támaszponti és helyőrségi városok kiépítettségét. Mindezeken keresztül látható, hogy a haderő fejlesztése messze túlmutat saját határain, nemzetépítő jelentősége van.

Tehát nem ellentmondásos ez a múltidézés a digitális katonák korában?

A legkevésbé sem, a katonaerények állandók, időtlenek, a katonaság, bajtársiasság jellemformáló ereje vitathatatlan. Mi ott voltunk ’56-ban, az első és a második világháborúban, de visszamehetünk 1848-ig, a Rákóczi-szabadságharcig vagy tovább. Bátor, szabadságharcos katonanemzet vagyunk.

Szinte az egész történelmünk arról szól, hogy fegyverrel védtük meg a hazánkat, az elődeink elszántságának és erejének köszönhető a puszta létezésünk. A hagyományokból kell erőt, virtust, bátorságot meríteni a digitális eszközök korában is. Az igaz, hogy a kommunisták által ideológiai alapon szervezett Néphadsereg ideje alatt sokan csak megúszni akarták a katonaságot, és ez a rossz tapasztalatokból származó mentalitás sajnos napjainkig hat.

Szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a társadalom legszélesebb köreit, a fiatalokat és a szüleiket is meggyőzzük a haza fegyveres védelmének fontosságáról. A hagyományok és a modernitás kéz a kézben járnak a katonai világban is.

A Honvédelmi Minisztérium hamarosan felköltözik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak (HIM) jelenleg otthont adó épületbe, a Kapisztrán térre annak érdekében, hogy közel legyen a budai várban épülő közigazgatási központhoz.

A HIM így átköltözik a Bálnába – végre olyan, kül- és belföldi turisztikai szempontból is kiemeltebb helyre –, ahol méltó módon be tudjuk mutatni katonai örökségünket a modern igények szerint. December 1-től a Honvédelmi Minisztérium üzemelteti az egyik legmodernebb budapesti kulturális és rendezvényhelyszínnek számító Bálnát, ami a továbbiakban is megmarad kiállítási és rendezvényközpontnak.”

Nyitókép: Gyurkovits Tamás