Francia lapban sürgetett EU-s beavatkozást a volt MÚOSZ-elnök

A baloldali újságírás szakmai integritásának egyik fő megtestesítőjeként számontartott Hargitai a legnagyobb újságíró érdekszövetség elnökeként több esetben is a magyar médiaviszonyok befolyásolására törekedhetett. Legutóbb a volt MÚOSZ-elnök a Libertation nevű francia lapban megjelent publikációban kifogásolta azt, hogy az Unió nem avatkozott be Magyarország belügyeibe a „Klubrádió-ügy” kapcsán.

A Népszava jelenlegi újságírójának tényfeltáró portréja rámutat arra, hogy habár Hargitai sokáig szerette volna magát olyan újságírónak beállítani, aki nem foglalkozik a politikával és igyekszik távol maradni tőle, de valahogy mégis gyakran sodródik a politika peremvidékére, olykor pedig a sűrűjében találta magát. Hargitai előszeretettel hivatkozik arra, hogy karrierje során „alapvetően és hosszú időn keresztül kizárólag környezetvédelmi, tudományos és technológiai cikkeket írt”,

Elmondása szerint mindig pártatlanul foglalkozott a politikával, azonban a Transzparens Újságírásért Alapítvány tényfeltáró portré szerint is a „mindenkori hatalommal sokkal nagyobb konfliktust vállaló anyagokat láthatóan a 2010-es kormányváltást követően kezdett írni.” Hargitai elmondása szerint a politikát mindig figyelemmel kísérte, de csak 2010 után, a környezetvédelem „végleges átpolitizálódása” miatt kényszerült bekapcsolódni a közéleti újságírásba. 

És hogy mennyire nem érdekli a politika Hargitai Miklóst? A tényfeltáró portré felidézi Kacsoh Dániel egy MÚOSZ-szal foglalkozó cikkét, (Hargitai a Magyar Újságírók Országos Szövetségének volt az elnöke 2017. és 2021. között), amely megemlíti Hargitai Miklós Jávor Benedekkel fennálló kapcsolatát is: a volt MÚOSZ elnök „több mint egy évtizede mutat elismeréssel vegyes figyelmet” a Párbeszéd Magyarországért volt EP képviselőjének irányába. Közösen dolgoztak a Párbeszéd politikusának programján, készítettek kiadványt, valamint jegyeztek be uniós beadványt is.

Hargitai Miklósnak érdekes elképzelései vannak az újságírás műfajának szükségszerűségeiről is, ennek kapcsán azt találta mondani, hogy „Az újságírás műfaja abban az értelemben mindig baloldali, hogy a kisember nézőpontját közvetíti.” (A mondatot idézte az Echo TV Informátor című műsorának 2017. novemberi adásása.)

A Transzparens tényfeltáró portréja felidézi azt is, hogy volt népszabadságosként milyen komoly szerepet vállalt a lap bezárása ellen szervezett tüntetéseken. Egyik fő alakítója volt annak a narratívának, mely szerint a megszüntetését megelőző tíz évben 5 milliárd forint veszteséget termelő, és példányszámának 74 százalékát elvesztő Népszabadságot nem gazdasági, hanem „politikai okok” miatt zárták be. Megtudjuk, hogy 2015-ben a tulajdonos jutányos áron megvételre ajánlotta a lapot az MSZP-nek, de a szocialista párt nem kért az akkor már egymillió euró veszteséget termelő újságból.  

A Transzparens Újságírásért Alapítvány azt is megtudta Hargitaival kapcsolatban, hogy külsős szerzőként, francia nyelven publikált cikket a francia Libertation nevű újság 2021. március 10-i számába. Az írásában nehezményezte, hogy az Európai Unió nem „avatkozott be” a Klubrádió ügyében. Azt írja Hargitai: „Mint a Színművészeti Egyetemet, az Akadémia és a CEU kapcsán is, az Uniónak joga és lehetősége lenne beavatkozni, hogy betartassa a versenyhez való jogot”. Miután megállapítja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fosztotta meg a frekvenciájától a Klubrádiót, felteszi a költői kérdést: „Az Uniós jogoknak ez a kirívó megsértése vont e maga után Brüsszeltől választ?” Végül arra a következtetésre jut Hargitai, hogy a német érdekeltségű médiumokkal szemben a magyarok nem képviselnek elég nagy súlyt, ezért nem avatkozik be az EU. Tehát Hargitai, a MÚOSZ elnökeként, a fenti cikkel – ugyan egy francia nyelvű lapban eldugva – de már nyíltan felvállalva is

2017 februárjában választották meg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökévé. A MÚOSZ krédója szerint a szervezet célja a sajtószabadság és az újságírók védelme, szakmai, érdek-képviseleti, oktatási és kulturális tevékenységet végző közhasznú társadalmi szervezet. Egy ilyen szervezetnek minden bizonnyal függetlennek kellene lennie. A MÚOSZ-szal kapcsolatban azonban sokan kritikaként fogalmazzák meg a politikai részrehajlást. (A legutóbbi emlékezetes eset a szervezet kaján reakciója volt miután a Times of Israel honlapjáról indoklás nélkül törölték az egyesült ellenzék antiszemita leágazásait firtató cikkét. Hargitai elnöksége sem volt mentes a pártpolitikai kilengésektől: a tényfeltáró portré rámutat arra, hogy „Hargitai a közösségi oldalán kampányolni kezdett azért, hogy a teljes ellenzék egy közös listán induljon a 2019-es európai parlamenti választásokon.” Szintén Hargitai Miklós elnöksége alatt, 2020 januárjában számolt be az Origo egy levélről, amiben a MÚOSZ elnöke „közös pénzalap létrehozása érdekében írt levelet az ellenzéki vezetésű önkormányzatok vezetőinek, mely az általa helyenként »függetlennek«, máshol »ellenzékinek« titulált médiumok finanszírozását oldaná meg.”

Hargitai 2021 júniusában részt vett a Transzparens Újságírásért Alapítvány Zsurnaliszta Vitaestünkön, ahol Kereki Gergővel, a Mandiner társ-főszerkesztőjével vitázott. A teljes vitát és az arról szóló tudósítást ide kattintva tekinthetik meg.

Hargitai szerepvállalása a MÚOSZ élén és azon kívül jó példája annak, ahogy a baloldali újságírók a függetlenség és objektivitás mítoszát próbálják intézményesíteni és politikai céljaiknak alávetni.

Kép forrása: MTI Fotó: Mohai Balázs