Rasszista gyakornoki programot indítottak a brit titkosszolgálatok
Fehér brit fiatalok nem jelentkezhetnek gyakornoknak az MI6-hez.
A román bíróság szerint az, hogy a székelyföldi kiadvány nem közöl román nyelvű híreket, diszkrimináció. A település 99,2 százaléka egyébként magyar.
A romániai legfelsőbb bíróság ítélete nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) újra meg kell vizsgálnia, hogy diszkriminál-e a Csíkdánfalvi Harangszó című magyar nyelvű helyi alkalmi kiadvány.
Az ítélet kivonatát a legfelsőbb bíróság honlapján tették közzé. A kizárólag magyar nyelven megjelenő kiadvány nyelvét a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kifogásolta a román hatóságoknál. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert Dan Tanasa egyesülete úgy vélte, hogy a székelyföldi település önkormányzata
A település 2259 lakosának a 99,2 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A községben 14 román nemzetiségű személyt regisztráltak. A CNCD 2020-ban megalapozatlannak tartotta a diszkrimináció vádját. Ezt a határozatot támadta meg a panaszos a bíróságon. Az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság az eset újbóli megvizsgálására kötelezte a diszkriminációellenes tanácsot. Ez az ítélet vált jogerőssé szerdán, azt követően, hogy Csíkdánfalva fellebbezése után
Böjte Csongor Ernő polgármester az MTI-nek elmondta: a Csíkdánfalvi Harangszót egy helyi civil szervezet jelenteti meg általában negyedévente. A szervezet a lapkiadás összegét az RMDSZ Communitas Alapítványától pályázta meg. A polgármester azt is elmondta: a községben élő románok többnyire helyi magyarok házastársai, és értik, általában beszélik is a magyar nyelvet.
Hozzátette: az adhatott félreértésre okot a lappal kapcsolatban, hogy a szerkesztőség összetételénél az önkormányzatot jelölték meg. A polgármester valószínűsítette, hogy bármilyen újabb határozatot is hozzon a helyi lapról a diszkriminációellenes tanács, azt vagy az önkormányzat,
A Dan Tanasa által bejegyzett ADEC az elmúlt években típusperek százait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen. Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt városháza, községháza feliratokat támadta, melyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek, később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelv volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok ügyében indított pereket.
Nyitókép: MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László