Az egykor radikális párt két és fél év leforgása alatt szavazói 85 százalékát veszítette el, lemorzsolódott a vidéki bázisa is.
Hosszú elemzést tett közzé a honlapján a XXI. Század Intézet, amelynek fő konklúziója, hogy az ellenzéki összeborulás nagy vesztese a Jobbik. A párt 2018-ban 19,06 százalékos eredményt ér el, mára azonban szavazói 85 százalékát elvesztette, a legnagyobb ellenzéki erő pozíciójából az ötödik helyre csúszott vissza.
Egy kis visszatekintés
„Az ellenzéki összefogás első szárnypróbálgatása a 2018-as zavargások megszervezése volt, amely során a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd politikusai összehangolt, látványos akciókkal igyekeztek befolyásolni a közvéleményt („Mi vagyunk a többség!”-tüntetések, »rabszolgatörvény«-elleni demonstráció, parlamenti obstrukció, MTVA-székház »ostroma«).
A formálódó szivárványkoalícióhoz 2019. március 15-én a Jobbik is csatlakozott, amikor is a baloldali pártok vezetőivel közösen fogalmazták meg követeléseiket a kormánypártokkal szemben” – írja az elemzés, amely emlékeztet arra, hogy a folyamat a 2018-as választásoknál kezdődött,
Az ellenzéki pártok első közös megmérettetése a 2019-es önkormányzati választások voltak, amelyen vegyes eredményt sikerült elérnie a pártok közös jelöltjeinek. Míg a vidéki megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a gyenge koordinációnak és a Fidesz–KDNP erős beágyazottságának köszönhetően 23 polgármesteri helyből mindössze hatot tudtak megszerezni, addig Budapesten az előzetes háttéralkuknak, valamint az előválasztásoknak köszönhetően 13 kerületben sikerült legyőzniük a Fidesz–KDNP jelöltjeit. A legnagyobb jelentőséggel kétségtelenül Karácsony Gergely győzelme bírt, akinek személyében 2010 után újra baloldali főpolgármestere lett Budapestnek. Az eredményekből azt a következtetést vonták le az ellenzéki pártok, hogy ahol a szivárványkoalíció ténylegesen közös jelöltet tud állítani, ott nagyobb eséllyel tudnak jó eredményt elérni.
Nyertesek...
Az ellenzéki pártok közötti erősorrend átalakulása a tavaly októberi önkormányzati választások vált egyértelművé.
A koalíció vezető erejévé a Demokratikus Koalíció vált, amely a legnagyobb közvéleménykutatók mérései szerint a teljes felnőtt népesség körében körülbelül 10 százalékon áll.
„A DK fölénye elsősorban annak tudható be, hogy alapítása óta következetes és jól kivehető ideológiai irányvonalat képvisel.
Ennek az irányvonalnak a megszemélyesítője nem más, mint a párt vezetője, Gyurcsány Ferenc, aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bír a formáción belül. Bár az utóbbi időszakban az összefogás gördülékenyebbé tételének érdekében egyre nagyobb szerep jut a párton belül Gyurcsány feleségének, Dobrev Klárának, ez természetesen nem jelenti a volt miniszterelnök befolyásának csökkenését. Sőt, az összefogás révén az országos politikában is egyre nagyobb szerephez juthat a DK vezetője” – olvasható az elemzésben.
...és vesztesek
Az elemzés szerint az egykor radikális párt lejtmenete mögött – az ellenzék vezetőjéből tucatszereplővé válás folyamata – alapvetően az ideológiai értékek feladása, a Vona Gábor lemondása után kialakult belső hatalmi harcok, valamint a tagság jelentős részének lemorzsolódása és a helyi alapszervezetek feloszlási hulláma áll. Felidézik: a 2014-ben kezdődött úgynevezett „néppártosodást” 2016-tól erőteljes balra tolódás követte, amely 2019-től nyílt betagozódássá vált a balliberális koalícióba. A folyamat során a Jobbik teljes mértékben szakított ideológiájával, Jakab Péter vezetésével pedig teljesen alárendelte magát a baloldali-liberális pártok szándékainak. A politikus 2020. januári megválasztását követően látványos mértékben folytatódott a párt szétesése, amely rövid időn belül szervezeteinek és tagjainak is jelentős részét elvesztette.
„Jakab Péter vezetésével a Jobbik alig egy év alatt nem csupán a jobboldali szavazók és a magukat kritikus konzervatívnak nevező értelmiség szimpátiáját veszítette el,
hanem a párt vidéki bázisa is meggyengült.
A párt jelenlegi támogatottsága a teljes felnőtt népesség körében mindössze 6 százalék körül mozog, így várhatóan az ellenzéki együttműködésben egyre marginálisabb szerep jut majd neki a jövőben.
A szerencsi fiaskó a Jobbikon ragadt, pártelnöke pedig rendre a vesztes pályán mozgó, megszűnés előtt álló pártok fegyveréhez, vagyis a botránypolitizálás eszközéhez nyúl”– állapítja meg a XXI. Század Intézet.
A terjedelmes cikket itt olvashatja.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Kocsis Máté szerint a szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
