A 13 órai becslések szerint a magyarok 19 százaléka vett részt az EP-választáson Romániában. Az országos részvételt ekkor 22 százalékra becsülték.
A 10 órakor mért adatok szerint a részvétel magasabb volt, mint a 2014-és EP-választásokon és a 2016-os parlamenti választásokon – írja a maszol.ro folyamatosan frissülő cikke. Ez 6,7 százalékot jelent az összlakosságot tekintve. Ehhez viszonyítva a magyarok 5,9 százalékos részvétele 11,8 százalékos lemaradást jelent a románokéhoz képest.
12 órakor sem javultak sokat a kilátások: az országos 15,4 százalék mellett a magyarok lemaradása már 9 százalékra rúgott.
Az RMDSZ 13 órai becslése szerint a magyarok részvétele elmarad a 22 százalékos országos részvételtől, 19 százalékra becsülik. Ez a lemaradás nagyobb, mint a korábbi EP-választásokon és mint az utóbbi parlamenti megmérettetésen volt.
Kép: maszol.ro
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt román miniszterelnök posztja alatt elszabadultak az indulatok.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
A kapitány is táncra perdült.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
