Szép ajándékot kapott Sopron, épp a Hűség Napján (VIDEÓ)
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
Az Alapjogokért Központ pénteki elemzésében a schengeni rendszer hiányosságairól ír.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a schengeni rendszer jelenlegi formájában nem képes megfelelő megoldásokat kínálni a bevándorlási válságra – írja az Alapjogokért Központ pénteki elemzésében.
Az Alapjogokért Központ szerint a probléma kezelésére egyelőre rossz válaszok születtek: a tagállamok többsége nem a külső határokat erősítette meg, hanem a belső határellenőrzéseket állította vissza. Ezzel veszélybe került az Unión belüli, határellenőrzés nélkül történő szabad mozgás. Ez az EU egyik legfontosabb vívmánya, tehát a schengeni rendszer „megmentése” valójában az EU „túlélésének” is az egyik garanciája.
„Ehhez azonban a „kevesebb több” elvét szükséges alkalmazni, azaz az Unió nemzetek feletti döntéshozói szintjéről vissza kell adni a tagállami szintnek a határvédelmi és migrációs kérdésekben történő döntés jogát. Ennek lényegében az Európai Bizottság hatáskörcsökkentésével szükséges együtt járnia, kiemelten a testület jogalkotás-kezdeményezési lehetőségének megszüntetésével. Ahogy a határok védeleme, úgy az is politikai akarat, illetve döntés kérdése, hogy mindez a jelenlegi schengeni rendszer átalakításával vagy az alapszerződések módosításával érhető-e el” – fejtegeti az elemzés.
„A helyzet tehát világos: elérkezett az idő a reformra. Elvi szinten természetesen valóban két megoldás lehetséges: a brüsszeli központi döntéshozatal további erősítése, vagy – a fentiek szerint – új alapokra helyezni a migrációs ügyek kezelését. A közelmúltban ez a két opció konkrét javaslatokban is megjelent, kiemelten Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök részéről. Macron kezdeményezése úgy foglalható össze, hogy ha nem sikerül a jelenlegi keretek között politikai kompromisszumot elérni, akkor a Bizottságot még több hatáskörrel kell felruházni a schengeni térség „irányításának” ügyében is. Ez az út azonban meglehetősen kockázatos, ugyanis a brüsszeli intézmények a bevándorlás kérdésében eddig sem tudtak jó válaszokat találni. A magyar javaslat ezzel szemben az, hogy mivel a Bizottság nem tudta megfelelően ellátni az eddigi feladatait, ezért éppen az uniós közösség érdekében meg kell csonkítani a testület egyes hatásköreit. Mivel napjaink folyamatai abba az irányba mutatnak, hogy egyébként is alapvetően át kell gondolni az egész EU működését, az EP-választások után megkerülhetetlen lesz a schengeni rendszer felülvizsgálata is” – írják honlapjukon.
(Alapjogokért Központ)