Elfogadták Budapest költségvetését

A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd 39 millió 233 ezer forintban, kiadásait 380 milliárd 58 millió 282 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 114 milliárd 19 millió 49 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 25 milliárd 372 millió 92 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 66 milliárd 718 millió 391 ezer forintból, valamint belföldi értékpapírok 27 milliárd 987 millió 314 ezer forintos bevételeiből finanszírozzák. Ugyanakkor külföldi adósság tőketörlesztésére 6 milliárd 58 millió 753 ezer forintot fordít a fővárosi önkormányzat. A közgyűlés húsz igen szavazattal, kilenc nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az idei büdzsét.

Így sem tetszik az ellenzéknek a költségvetés

Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, nem tudja támogatni a költségvetést, amelynek láttán a budapestieknek nem sok okuk van az örömre. Nagy a hiány, a főváros feléli a tartalékait és mintegy 67 milliárd forintos hitelt vesz fel. A főváros kiszolgáltatottsága nőtt, Tarlós István Budapest hajóját „a narancssárga kalózokhoz kormányozta” – fogalmazott. Horváth Csaba (MSZP) azt mondta: 114 milliárdos hiány és 66,7 milliárd forint hitelfelvétel, valamint több tízmilliárdos vagyonfelélés mellett nem sikerült az egyensúly és a működőképesség látszatát bemutatni, a számok nem a kiegyensúlyozott költségvetésre mutatnak. A budapestiek hiába fizetnek csaknem napi 20 milliárd forintot az állam kasszájába, abból nagyon keveset kapnak vissza – jegyezte meg Horváth Csaba, aki szerint az idei költségvetés annak az elismerése, hogy a főváros akkor sem fog több pénzt kapni, ha fideszes a vezetője.

Gál József (LMP) a költségvetés jellemezve úgy fogalmazott: „a király meztelen”. A főváros adóssága folyamatosan növekszik, 2019 végén 162 milliárd forint lesz, ez ugyanakkor összeg, mint 10 évvel ezelőtt a Demszky-korszak végén volt – mondta. Karácsony Gergely (Párbeszéd), Zugló polgármestere azt mondta, hogy a költségvetés nem támogatható; szerinte az idei büdzsénél szembesülhettek azzal, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben van a fővárosi önkormányzat, amely egy adóssághegyet görget maga előtt. A baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje szólt arról, hogy az Európai Unió adja a pénzt a Pannon Parkra és a 3-as metróvonal felújítására, így azokat nem a kormánynak, hanem az EU-nak kellene megköszönni.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt mondta, hogy ebben a formájában nem fogadható el a költségvetés, amely nem biztosítja megfelelő színvonalon a szolgáltatásokat budapestieknek. Sokkal koszosabb lesz a város, sokkal kevésbé lesz biztonságos a közlekedés, és „az egész város lejtmenetben van” – jelentette ki. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy az idei költségvetés stabil, nyugodt, de hatékony gazdálkodásra ösztönző. Ellenzéki képviselők felszólalására reagálva elmondta, a BKV az idén 3 milliárd forinttal többet kap, mint tavaly, és a Pannon Park nem uniós pénzből épül. Megjegyezte, hogy a főváros, nagymértékben Tarlós Istvánnak köszönhetően, 80 milliárd forintot kapott a metrófelújításra, 6 milliárdot pedig a Lánchíd felújítására.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester, a költségvetési bizottság elnöke kijelentette: miközben az ellenzéki képviselők arról beszélnek, hogy milyen rossz az idei költségvetési tervezet, addig csupán egyetlen módosító javaslatot nyújtottak be, amely 270 millió forint átcsoportosítását célozta egy tanulmány elkészítéséhez.

Tarlós megint csalódott az ellenzékben

A főpolgármester Karácsony Gergely szavaira reagálva azt mondta, hogy a felszólalásában a zuglói polgármester körülbelül háromszor annyit beszélt a Fővárosi Közgyűlésben, mint 2018-ban összesen, amikor 18 másodpercben járult hozzá a testület munkájához. A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy csalódást okozott neki az ellenzék, amelytől sokkal ötletesebb, racionálisabb, hihetőbb és kritikusabb hozzászólásokra számított.

Az elfogadott előterjesztésben az olvasható: a bérjellegű kiadási többletek, továbbá a 2018-as évhez képest 5 milliárd forinttal megnőtt, 10 milliárd forintos szolidaritási adó, valamint a 3-as metróvonal felújítása miatti metrópótlás költségei mind azt eredményezik, hogy 2019-ben a működési egyensúly biztosítása „komoly nehézségekbe” ütközik. Tehermentesítésként 15,7 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzési adóbevétel jelentkezik – írták, hozzátéve, az iparűzési adóbevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat.

A javaslatban írtak arról is, hogy a fővárosi önkormányzat finanszírozása és fejlesztéseinek megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keresik és megtalálják a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdeke a fővárosnak. Ezen együttműködés szervezeti keretét a 2018 végén létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa biztosítja, amely az eddigi tapasztalatok alapján új lehetőségeket nyit meg a főváros számára. A költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók – írták.

(MTI)