Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal 2016 novemberében kénytelen volt eltávolítani a tanácsteremből a magyar, a székely és a városzászlót.
A Hargita megyei törvényszék ítélete szerint molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében – közölte pénteki számában a Krónika erdélyi magyar napilap.
A székelyföldi magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán hozott első fokú ítéletben a törvényszék arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy távolítsa el a tanácsteremből a Magyarország zászlaját, a székely zászlót és a Csíkszereda címerét ábrázoló (roll up) molinókat. Az ítélet ellen a hivatalos közlés utáni 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal 2016 novemberében szintén az ADEC keresete nyomán volt kénytelen eltávolítani a tanácsteremből a magyar, a székely és a városzászlót. Nem sokkal később Ráduly Róbert polgármester kihúzható molinókon állította ki a hatóságok által tiltott jelképeket a tanácsteremben.
Az ADEC újabb keresetében úgy értékelte, hogy Csíkszereda polgármestere trükkhöz folyamodott azért, hogy ne hajtsa végre a korábbi jogerős ítélet által előírt kötelezettségeit, és „törvénytelenül helyezett el egyes jelképeket a román állam egyik közintézményében”. A törvény szellemére hivatkozva kérte a molinók eltávolítását.
Az ADEC – a bíróságok portálja szerint – több mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.
(MTI)