Fordulat: Kelet-Európa zsidósága nagyobb biztonságban érzi magát a nyugatiaknál

Az utóbbi időben nem csak a bécsi Alapjogi Ügynökségének vált nyilvánossá kutatási eredménye az európai zsidóság helyzetéről. 

Az amerikai Joint Distribution Committee zsidó szociális szervezet is felmérést készített az európai zsidóság biztonságérzetéről, az eredményeket Evelyn Gordon újságíró foglalta össze a Commentary magazin hasábjain. 

A Joint felméréshez

és általában arra jutottak, hogy a zsidók mindenhol biztonságban vannak. Ennek ellenére néhány komoly eltérésre is fény derül Nyugat- és Kelet-Európa között. Kelet-Európában a megkérdezett zsidók 96%-a biztonságban érezte magát, míg 4%-uk felelte azt, hogy nem érzi magát biztonságban. Ezzel szemben Nyugat-Európában csupán 76% érezte magát biztonságban, és 24% pedig nem. A magyar, lengyel vagy éppen román zsidók általánosságban 20%-kal inkább érezték magukat biztonságban, mint francia vagy német társaik.

A jelentés továbbá arra jutott, hogy „a nyugat-európai válaszadók inkább tekintettek veszélyként az antiszemitizmusra, mint a kelet-európaiak, és inkább vélték úgy, hogy romlott a helyzet”, mint a többi válaszadó. A Commentary magazin itt kiemelte, hogy míg Magyarország 100 ezer fős zsidó közösségét tavaly egyetlen fizikai támadás sem érte, addig az Egyesült Királyság 250 ezer fős közösségét már 145 ilyen támadás érte.

A Commentary cikkéhez persze hozzá kell tenni, tavaly történt egy fizikai incidens Magyarországon, ám a szám így is nagyon alacsony. 

Mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai zsidók úgy vélték, hogy a következő 10 évben romlani fog az antiszemitizmus helyzete, azonban a kelet-európaiak még ettől is kevésbé féltek. A nyugat-európai zsidók 75%-a pesszimista jövőjét illetően, míg ez a szám keleten 56%. A jelentés meg is állapította, hogy

és a nyugati zsidóság már kevésbé érzi magát biztonságban, mint a keleti. A Commentary szerint ennek első oka „az a politikailag nem korrekt tény, hogy az európai zsidóellenes támadások nagyrészt muszlim antiszemitáktól jönnek, és nem pedig szélsőjobboldaliaktól vagy szélsőbaloldaliaktól. Nyugat-Európa liberális kormányai pedig évtizedek óta liberális bevándorlási politikát űznek, nagy muszlim közösségeket hozva létre ez által. Kelet-Európában ellenben nagyon kevés muszlim van” – foglalta össze tömören az amerikai zsidó folyóirat oldala. 

A második ok pedig Izrael megítéléséhez kötődhet a lap szerint. „Az Izraellel szembeni ellenérzéseket a nyugatiak általában erősebbnek érzik: a nyugati zsidó vezetők 88%-a vélte úgy, hogy hazájuk médiája gyakorta rossz fényben tünteti fel a zsidó államot, míg Kelet-Európában csupán 36% vélte így”. A Commentary ehhez az adathoz hozzáfűzte azt a 2014-es németországi esetet, amikor egy zsinagóga felgyújtását a hatóságok „Izrael-ellenes politikai ellenállásnak” minősítették, és nem voltak hajlandóak antiszemita bűncselekményként kezelni azt. 

A lap összefoglalója szerint a fenti tények ugyan nem jelentik azt, hogy a jobboldali antiszemitizmus ne lenne probléma, vagy hogy a kelet-európai kormányok „hibátlanok” lennének a zsidósággal való kapcsolatuk terén. Ám „az európai valóság meghazudtolja azt az állítást, miszerint a jobboldali kormányok eleve rosszak a zsidóság számára. Ennek tükrében pedig [Benjamin] Netanjahu [izraeli miniszterelnök] közeli viszonya a konzervatív európai kormányokkal valójában segíthet az antiszemitizmus elleni küzdelemben, ugyanis javíthatja ezen országok hozzáállását Izraelhez”.