Az ellenzék határozatképes rendkívüli ülésre számít

Az ellenzék arra számít, hogy január 3-án határozatképes lesz az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés, és azon napirendre kerülhetnek az Országgyűlés idei utolsó ülésén, valamint a közmédia székháza előtti tüntetésen történt események. 

A parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok képviselői pénteken közösen tartottak sajtótájékoztatót a házbizottság rendkívüli ülésről határozó döntéséről. Ezen Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője kijelentette: a fideszes Balla Györgytől azt a tájékoztatást kapták, hogy a kormánypártok várhatóan részt vesznek majd a rendkívüli ülésen.

Burány Sándor úgy fogalmazott, a parlamentben az elmúlt időszakban történt „tűrhetetlen jogsértésekkel" kívánnak foglalkozni. Az ellenzék ennek érdekében két határozati javaslatot tárgyalna, amelyek kimondanák, hogy jogellenesen vezették a Ház december 12-i ülését, továbbá azt is, hogy december 16-án és 17-én megsértették a képviselők mentelmi jogát az MTVA székházánál, amikor biztonsági őrök fizikailag bántalmazták a politikusokat - ismertette.

Vadai Ágnes, a DK képviselője kijelentette, az ellenzék valamennyi parlamenti eszközt igénybe vesz álláspontja kifejtésére. Példaként említette erre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságnak is foglalkoznia kell azzal, hogy a közmédia épületénél az államhatalom képviselőit, rendőröket és mentősöket is akadályoztak a munkavégzésben. 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa úgy fogalmazott, remélik, a kormánypárti képviselők nem maradnak gyáván távol a rendkívüli üléstől, így az nem válik határozatképtelenné. A szocialista képviselő arra kérte Kövér László házelnököt, hogy ne szelektíven próbálja kivizsgálni az elmúlt három hétben történt parlamenti eseményeket, hanem például annak is járjon utána, Lezsák Sándor levezető elnök jogszerűen vonta-e meg a szót az ellenzéktől a „rabszolgatörvény" általános vitájában. 

A jobbikos Farkas Gergely emlékeztetett, pártja azért is támogatta a Ház rendkívüli ülésének összehívását, mert Kövér László hosszú ideje távol marad a házbizottsági ülésektől, így azokon nem lehet érdemi vitát folytatni az ülésteremben történtekről.  Kiemelte továbbá, minden parlamenten kívüli eszközt is támogatnak annak érdekében, hogy az emberek hangot tudjanak adni a „rabszolgatörvénnyel" és a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek. A Jobbik ezért arra biztat mindenkit, hogy vegyen részt az országosan szervezett tüntetéseket, félpályás útlezárásokon és későbbi sztrájkokon.

Csárdi Antal, az LMP képviselője szintén úgy vélekedetett, hogy a „rabszolgatörvény" tárgyalása és elfogadása sem volt jogszerű, így az ellen minden parlamenti és azon kívüli eszközt fel kell használni.

A tájékoztatón Burány Sándor tűrhetetlennek nevezte, hogy a hatalom – mint mondta – az éj leple alatt, gyáván eltávolította Nagy Imre Országház épületéhez közel álló szobrát. Úgy fogalmazott, erről végső soron az a miniszterelnök döntött, aki politikai karrierjét Nagy Imre újratemetésének köszönheti. Bangóné Borbély Ildikó szintén elítélte a szobor elmozdítását. „Ezzel most ismét leleplezte magát az elnyomó hatalom, amely csak politikai ugródeszkának használta Nagy Imrét és mártírtársait" – jelentette ki.

(MTI)