Magyar Világ, 1938-1939 címmel március 15-én nyílik kiállítás Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A korabeli emberek szemén keresztül mutatja majd be a nyolcvan évvel ezelőtti Magyarország politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív módon az a kiállítás, amely – a tervek szerint – Magyar Világ, 1938-1939 címmel március 15-én nyílik Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tárlata korabeli plakátokon, térképeken, hirdetéseken, ismert személyekről és eseményekről készült fotókon keresztül mutatja majd be a II. világháború előtti időszakot.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítást beharangozó hétfői sajtótájékoztatón elmondta: jövőre lesz, hogy 80 évvel ezelőtt a Károlyi-palotában nyílt meg a Táj- és Népkutató kiállítás, amely megmutatta a magyar népet és annak akkori égető problémáit. „Ennek a nyolcvan évnek a tiszteletére fiatal történészekből álló csoport állt elő azzal a gondolattal, hogy mutassuk be, az 1938-1939-es években hogyan éltek az emberek” – fogalmazott.
Az 1938-1939-es években Magyarország Európában betöltött szerepe változóban volt. "A békés területi revíziókkal (első bécsi döntés, kárpátaljai bevonulás) letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása veszélyeztette a magyar önállóságot és a világ újra a háború felé sodródott" – emlékeztetett Fekete Péter.
Az a korszak volt a színházak, kávéházak, magyar filmek aranykora, amikor berobbant a köztudatba Karády Katalin, aki olyan csillagok mellett foglalhatott helyet, mint Muráti Lili, Tolnay Klári vagy Jávor Pál. Az államtitkár megjegyezte: akkor érkezett Budapestre a tragikus hír, hogy a korszak legkiválóbb – mára szinte teljesen elfeledett – magyar autóversenyzője, Hartmann László (1901-1938) a Tripoli Nagydíjon életét vesztette és akkor rendezték Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszust.
Fekete Péter kiemelte: a Magyar Világ, 1938-1939 című kiállítás célja, hogy a II. világháborút megelőző korszakot, annak politikai, társadalmi és művészeti életét úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei láthatták és átélhették. Hozzátette, hogy a készülő tárlat az interaktív elemeknek köszönhetően repíti majd vissza a múltba a közönséget. Mint mondta, jelenleg a kiállítás előkészületei zajlanak.
Nyári Gábor történész, a kiállítás ötletgazdája és kurátora hangsúlyozta: „a Horthy-korszakkal és az 1938-1939-es időszakkal kapcsolatban van egyfajta átpolitizáltság”. Fontos cél, hogy a fiatal korosztály úgy találkozhasson ennek a korszaknak az eseményeivel, ahogy azt akkoriban átélték. Kiemelte, hogy több szempontból is fontosak azok az évek. Akkor kezdődtek meg például a békés területi revíziók, 1939-ben országgyűlési választásokat tartottak, de akkor született meg az első és második zsidótörvény is – mutatott rá.
Elmondta, hogy az interaktív tárlat hét témacsoport köré épül majd fel és kialakítanak egy kis kávézót is, hogy visszahozzák a kor hangulatát.
A koncepció szerint egy utcafrontot építenek fel, ahol megjelennek majd a korszak legjelentősebb plakátjai, szórólapjai és korabeli újságok is. A tervek szerint több tárgy is először szerepel majd a közönség előtt – emelte ki a történész.
(MTI)
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
