Annak is igazi meglepetés lesz, aki a felújítás előtt gyakran megfordult az épületben – ígéri Baán László.
Szerda délben nyílik meg a nagyközönség előtt a három éven át tartó, átfogó rekonstrukción átesett Szépművészeti Múzeum, amely az újrarendezett állandó kiállítás mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című időszaki kamaratárlattal is várja a látogatókat.
A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg mint hazánk első állandó országos képzőművészeti gyűjteménye, egy akkor korszerűnek számító épületben. Ebből azonban természetesen hiányzott számtalan olyan funkció, amelyet a mai közönség már elvár egy múzeumépülettől, és a technológiai színvonal is egészen más volt – mondta el az MTI-nek adott interjújában az intézmény főigazgatója.
Baán László emlékeztetett arra is, hogy az épület a 2. világháborúban számos sérülést szenvedett. Ezeket csak egy gyors felújítással orvosolták, ezért több termet – például a most rekonstruált Román Csarnokot – évtizedekre elzártak a közönség elől és raktárként használtak, más kiállítótereket pedig később irodai funkciókra építettek át.
A rendszerváltás óta kisebb lépésekben haladt az épület felújítása, de az átfogó rekonstrukcióra a Liget Budapest projekt nyújtott lehetőséget. A munkálatok csaknem 15 ezer négyzetmétert, az alapterület mintegy negyven százalékát érintették: korszerűsítették az elavult fűtési rendszert, klimatizálták a kiállítótermek jelentős részét, felújították a tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket (múzeumpedagógiai helyiségeket, éttermet, ruhatárat) és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben – sorolta a főigazgató.
A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat: szerdán a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások – az Egyiptomi, az Antik, a Régi Szobor gyűjtemények, valamint a Régi Képtár jelentős része – nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható.
Baán László elmondása szerint ugyanis a három éves felújítás idejére a gyűjteményt a Városliget felőli, teljes egészében ideiglenes raktárrá alakított Barokk szárnyba költöztették, így a következő hónapokban ezt az épületrészt kell megújítani, hogy minden szempontból alkalmas legyen a kiállítások befogadására.
Mint hangsúlyozta, jelentősen megújulnak az állandó tárlatok, amely annak is igazi meglepetés lesz, aki a felújítás előtt gyakran megfordult az épületben, a közönségnek most visszaadott Michelangelo-termet pedig egy időszaki Leonardo-kamarakiállítással nyitják meg. A tárlat azt a mestert egész életében foglalkoztató problémát járja körbe – a Szépművészeti Múzeum híres, Leonardóhoz köthető lovasszobrán és Magyarországon még sosem látott mennyiségű Leonardo-rajzon keresztül –, hogy miképpen lehetséges megvalósítani egy két lábra ágaskodó ló és lovasának szobrát – mondta el a főigazgató.
Baán László kiemelte, hogy a felújítás jelentős gyűjteményi átrendeződéssel is jár: újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben szétszakított gyűjteménye, és a Szépművészeti az 1800 előtti egyetemes és magyar képzőművészet kiállítóhelyeként működik majd, vagyis a magyar régi mesterek több évtizedes távollét után visszatérnek a Szépművészetibe, míg onnan a 19-20. századi nemzetközi anyag főművei ez év decemberétől egyelőre a budai Várba, a Nemzeti Galériába költöznek, megelőlegezve a majdani végleges struktúrát.
2021 végére ugyanis a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyére felépül az Új Nemzeti Galéria, amely a 19-20. századi és kortárs képzőművészet kiállítóhelyeként, világszínvonalú körülményeket biztosítva lesz végleges otthona a külföldi és magyar mesterek alkotásainak – közölte.
Baán László elmondása szerint a Liget Budapest projektnek köszönhetően épülhet fel az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is a Szabolcs utcában, amely a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 350 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít európai szinten is kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret.
Az OMRRK épülete 2018 végére készül el, így a jövő év elején megkezdődhet a műtárgyak beköltöztetése, és a közönség már 2019-ben birtokba veheti az épületkomplexum látogatható tereiként működő látványraktárakat.
A felújítás előtt évtizedekig raktárként funkcionáló Román Csarnokban a közönség elől elzárva tárolták a Szépművészeti gipszmásolat-gyűjteményének nagy részét is, melynek sorsa hét évtized hányattatás után rövidesen szintén megoldódik: a műtárgyak a felújítás alatt álló komáromi Csillag erődbe kerülnek, amely a Szépművészeti Múzeum Barokk szárnyához és az OMRRK látványraktárához hasonlóan szintén 2019 nyarán nyílik majd meg a látogatók előtt – számolt be Baán László.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
