Vádolok

„És alternatívákon sem gondolkodik szinte senki. Legtöbben Románia falun élő lakosságát hibáztatják, akik körülbelül 44%-át teszik ki a népességnek. Az ellenzék és az »ellenállók« analfabétáknak, műveletleneknek, butáknak és részegeseknek nevezik őket, akik mindig megnyeretik a szocialistákkal a választásokat. Megoldást nem tudnak ajánlani. De arra kevesen gondolnak, hogy ezt a társadalmi réteget, ezt a generációt senki sem tanította meg véleményt mondani, állást foglalni, cselekedni: azoknak, akik a kommunizmus idején nőttek fel, önerejükből kellett megtanulniuk, mi az az állampolgári felelősség, és hogy melyek a demokratikus értékek. Segíteni alig akar valaki, szidni viszont egyre többen szidják őket. Ahelyett, hogy gyűlölnék a falusiakat, inkább mutassanak nekik alternatívát, segítsenek nekik, bizonyítsák be, hogy nem felejtették el őket. Egy demokratikus jogállamban minden nagykorú embernek van szavazati joga, és ha az ellenzék nem akarja hallani a »parasztok« hangját, akkor el fogják veszíteni a választásokat.

A gyűlöletnek, az arroganciának és a felelőtlenségnek annyi áldozata volt Románia-szerte, talán száz Émile Zola sem lenne elég ahhoz, hogy igazságot tegyenek. De ha az ellenzék és az »ellenállók« oly sok embert vádolnak, akkor én is vádolok. Vádolom az államelnököt, hogy elődje, Traian Băsescu eszközeivel próbál jogtalanul több hatalomhoz jutni, és hogy egy alkotmány szerint parlamentáris köztársaságot személyes érdekből félelnökivé akar változtatni. Vádolom a korrupcióellenes ügyészséget, hogy ártatlan emberek ellen indított eljárást és záratta őket börtönbe. Vádolom mindazokat a bírókat és ügyészeket, akik a régi büntetőtörvénykönyv 297-es cikkelyét kihasználva önkényesen ítéltek el sokakat. Vádolom az ellenzéki pártok vezetőit, hogy hazugságokkal uszították az embereket, visszataszító propagandát folytatva a hatalom megszerzésének érdekében. Vádolom mindazokat a kormánypárti politikusokat, akik Soros Györgyre mutogatva próbálják tetteiket igazolni. Vádolom a kormánypártok vezetőit, hogy gazdaságpolitikájukkal csupán a következő választást akarják megnyerni, fittyet hányva a nép érdekeire. Vádolom azokat, akik a volt rendszernek behódoltak, besúgók, titkosrendőrök és zsarnokok voltak, tönkretették több generációnyi honfitársunkat, és ma büntetlenül dolgozhatnak tovább az államnak. Vádolok mindenkit, aki elhiteti az emberekkel, hogy a világ fekete-fehér, és hogy a társadalmi problémák egyszerűek.

Soha nem volt egyszerű megállapítani, hogy mi a jó és mi a rossz a romániai politikában: Caragialétól legalább ezt az egy dolgot megtanulhatnánk. És ahelyett, hogy gyűlölködnénk, próbáljunk meg segíteni, mert hiába rombolunk, ha közben nem építünk semmit.”