Nem lehet kérdéses, hogy a külhoni magyaroknak biztosítani kell a beleszólást a nemzet sorskérdéseibe – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, parlamenti frakcióvezetője az erdélyi Krónikának adott interjújában, amelyben maximális sikerként értékelte a határon túli magyar szavazópolgárok mozgósítását.
A kormánypárti politikus a hétfőn megjelent interjúban alapvetően tévesnek minősítette azt a „számmisztikát”, ami az elmúlt napokban indult a külhoni magyar szavazatok jelentőségével kapcsolatban. Kifejtette: már 2010-ben, majd az új alaptörvény elfogadásakor, 2011-ben abból indultak ki, hogy a magyar nemzet egységes. „És ha a magyar nemzet egységes, akkor csak magyar ügyek vannak, nincsenek határon inneni és túli ügyek” – fogalmazott, természetesnek nevezve, hogy egy kolozsvári, egy délvidéki, székelyföldi magyar vagy egy felvidéki, kárpátaljai magyar ugyanúgy beleszól az anyaország ügyeibe, ahogy ő is szívesen elmondja a véleményét a határon túl a magyar közösségekben zajló folyamatokról.
Megjegyezte: le lehet bontani az eredményt határon inneni, túli, megyei vagy kerületi szintre, de valójában éppen az a lényeg, hogy az egységes magyar akarat kifejezésében a határon túli nemzetrészek is részt vállalnak. Gulyás Gergely a hibásan kitöltött szavazólapokra és azonosító nyilatkozatokra utalva azt is jelezte: technikai módosítást igényelne, hogy ezek száma csökkenjen. Példaként hozta, hogy az anya nevének feltüntetése nélkül is lehetséges az azonosítás. A másik nagy problémaként hivatkozott arra, hogy a technikai lebonyolítás szempontjából túlzottan rövid a kampány ötven napja, ezért felvetette annak 55 napra növelését. Fidesz politikusa azt is megfogalmazta: a 2 millió 825 ezer kormánypártokat támogató szavazat – ezen belül a több mint 200 ezer határon túli voks – nagy mértékben erősíti a nemzetpolitikát és a kormány felhatalmazását.
Gulyás Gergely a külhoni magyarok választójogával kapcsolatos ellenvetéseket úgy kommentálta: egyértelművé kell tenni, hogy a magyar nemzet egységes és ha ez így van, akkor nem válhat kérdésessé az, hogy egy olyan országban, amelynek történelmi okokból adódóan ma is minden negyedik polgára a határon túl él, igenis biztosítani kell a határon túli magyaroknak is a nemzet sorskérdéseibe való beleszólást. Értékelése szerint ebbe az irányba haladnak a folyamatok, ezért dicséret és elismerés illeti azokat az ellenzéki pártokat is, amelyek nem vitatják a választójogot.