A kisebb pártoknak azért is fontos a választás, mert csak akkor kaphatnak állami támogatást a következő négy évben, ha legalább egyszázalékos eredményt sikerül elérniük.
Nem csak a parlamentbe jutás a tétje az áprilisi országgyűlési választásnak: a kisebb pártoknak azért is fontos a megmérettetés, mert csak akkor kaphatnak állami támogatást a következő négy évben, ha legalább egyszázalékos eredményt sikerül elérniük.
A jelöltállítás, így az ajánlásgyűjtés pedig azért volt fontos a számukra, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepelt január végén, ebből százat vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, ennyi szervezet szerzett jogot arra, hogy hivatalos jelöltet indítson. A jelöltállítás hétfő délutáni határidejéig a százból 23 nem jelentett be jelöltet a választókerületi választási bizottságoknál.
A pártok létén, valamint az országgyűlési mandátum megszerzésén túl azért is fontos az áprilisi parlamenti választás, mert – ugyancsak a párttörvény alapján – a pártok állami költségvetési támogatásra jogosultak.
A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.
A törvény szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani.
A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem szerzi meg a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát.
(MTI)
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
