Jelentősen emelkedett a házasságkötések száma az elmúlt években

Hét év alatt közel másfélszeresére, 35,5 ezerről 51,8 ezerre nőtt a házasságkötések száma Magyarországon – írja a Magyar Nemzet. Ennyi idő alatt és ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháborút követő években 1945 és 1950 között történt, amikor a háború alatt elmaradt házasságkötéseket pótolták be a párok.

A „házasságok mérlege”  azonban még mindig negatív eredményt mutat, vagyis összességében továbbra is csökken a házasságban élők aránya. 2016-ban ismét 10 ezerrel kevesebb házasság jött létre, mint amennyi válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ez még így is a legkedvezőbb érték az eltelt 36 évben – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

2010-ig évenként háromszor ennyi volt a „deficit”, vagyis 30–35 ezerrel több házasság szűnt meg, mint amennyi létrejött. A 2010-es év negatív rekordot hozott: ez volt az egyetlen év, amikor kétszer annyi házasság szűnt meg özvegyülés és válás miatt, mint amennyi újonnan létrejött.

A változás részben a növekvő várható élettartamnak is betudható, vagyis annak, hogy kevesebben hagyják özvegyen házastársukat. A 60 éves és idősebbek körében 2,5-szer magasabb az özvegy nők aránya, mint a hasonló családi állapotú férfiaké.

Mérséklődött azonban a válások száma is. 2014-ben, hosszú idő óta először csökkent 20 ezer alá, 2016-ban az elmúlt 53 év legalacsonyabb esetszámát regisztrálták.

A  húszas éveik elején járók házassági kedve nőtt 2010 óta a legcsekélyebb mértékben. Ez az az életkor, ahol hosszabb távon a legnagyobb volt a visszaesés a házasságkötések számában.

A mostani növekedést legnagyobbrészt az ennél idősebb korosztályok növekvő házassági kedve produkálta. Több mint másfélszeresére emelkedett a 30-as éveik elején járó nők és férfiak házasságkötéseinek száma.

A 2010 és 2016 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, több mint 82%-át az először házasulók növekvő száma eredményezte, 16-17%-kal az elváltak és csak 1% körüli értékkel járultak hozzá az özvegyek a házasságok számának növekedéséhez.
Az alacsonyabb végzettségűek és az élettársak lettek lelkesebbek

Csökkent viszont a felsőfokú végzettségű házasulók aránya az összes házasságra lépő pár között, és az ennél alacsonyabb végzettségűeké pedig valamennyi végzettségi kategóriában nőtt. Ott emelkedett a legdinamikusabban a házasságkötések száma, ahol a felek középfokú végzettségűek voltak.

Továbbra is általánosan jellemző, hogy az azonos iskolai végzettségű párok kötnek egymással a leggyakrabban házasságot. Ha magasabb valamelyikük iskolai végzettsége, az legtöbbször a nő.

A gyermekes párok aránya az elmúlt hat évben jelentősen nőtt a házasságkötéseknél. Az élettársi kapcsolatban élők gyakrabban kötnek házasságot, mint korábban. Ha ugyanis mindkét fél először házasodik, akkor valószínűleg közös gyermekekről van szó, akik a korábbi élettársi kapcsolatból születtek.

A házasságkötések számának növekedését pozitív fejleménynek lehet tekinteni, mert számos kutatás szerint a tartós elköteleződésnek jótékony hatása lehet az egyén életére.

A több házasság viszont nem eredményezi automatikusan több gyermek vállalását is. Ez az összefüggés az elmúlt években kifejezetten csökkent, és rengeteg olyan ország van, ahol kevesen kötnek házasságot, és még sincs demográfiai probléma.