A furcsa háború

„Lassan mindennapjaink része lesz a háború borzalma itt, Európában is. Ennek előszele az ellenség katonái által végrehajtott háborús merényletek formájában már beköszöntött, több mint száz civil halottat és több száz sebesültet hátrahagyva Párizsban, Brüsszelben, Nizzában, Manchesterben, Londonban, Berlinben.

A támadásoktól való félelem már része mindennapjainknak, »amivel együtt kell tudnunk élni«, mondják az Európai Unió megválasztott vezetői. Mégsem ettől furcsa ez a háború, hanem attól, hogy többdimenziós struktúrában jelenik meg. Az általam rétegelt háborúnak titulált jelenség három összetevőt tartalmaz. Nevezzük ezeket a közérthetőség kedvéért a háború alap-, fedő- és hámrétegének.

Az alaprétegű konfliktus a már jelzett konkrét háborús helyzet, melynek frontvonala egyelőre nem Európában húzódik. (Hanem Afganisztánban, Irakban, Szíriában.) A klasszikus háború egyik formája a hátország támadása merényletekkel – ez már itt van a mindennapjainkban. Miként több ezer ellenséges katona is bemasírozott illegálisan Európába, és várják a hadba lépés kedvező időpontját. A szemünk láttára folyik a toborzás a muszlim hátterű európai állampolgárok körében. Céljuk az iszlám alapú élettér kiterjesztése vallási, kulturális és jogi értelemben is.

A struktúra második fokozata a fedőrétegű háború, mely elfedi a fent jelzett jövőképet, hisz napjaink alapkonfliktusa, ütközete nem vallási alapú, azaz nem a keresztény–iszlám szembenállásra épül. Az összecsapás Európán belül van, a multikultúrát terjesztők és a nemzetállamokat megtartani akarók között. Az illegális bevándorlást a multikultúra hívei finanszírozzák. A bevándorlókban segédcsapatot látnak a nemzetállamok ellenállásának leküzdéséhez. Azonban az is látszik, hogy a muszlim segédcsapatok át fognak alakulni főerővé, mostani szponzoraikat is kiszorítják majd a hatalomból, esetleg Európa földjéről is. Mindenkit elüldöznek majd, aki nem tér át az iszlám hitre és nem tartja magát annak szokásaihoz.”