Soros civiljei behálózták az európai döntéshozatalt

„Az igazgatónő nyilatkozatában azt is az uniós vezetők szemére veti, hogy úgy látszik, az ENSZ áttelepítési programjára nincs elég erőforrás, ellenben hadihajókra és »pengés kerítésre«​ van. Ön hogy látja ezt?

Sajnos éppen, hogy van akarat a legfelső döntéshozói szinteken, csak a végrehajtás megy – szerencsére – nehezen: még egyszer hangsúlyozom, hogy a társadalmi mérnökösködés a tervezőasztalon jónak tűnik, a valóságtól viszont idegen. A valódi problémákkal ugyanis csak a baj van: meg kell őket oldani. Egyébként ez a baj a liberálisokkal: megálmodnak egy »szép új világot« akadémiai berkekben, aztán amikor kisül, hogy az a virtuális-utópisztikus világ megvalósíthatatlan a valóságban, akkor nem hajolnak meg a realitások előtt, hanem azt mondják: az emberek nem jók, meg kell őket változtatni! Ha nem akarnak maguktól migránsokat, akkor kellenek tervek, programok, kvóták, amelyekkel behozzuk őket Európába. És természetesen a nemzetállami keretekkel kapcsolatos alapvető ellenérzésükből fakadóan egyszerűen nem értik, miért akarja megvédeni magát egy ország mindezek ellen, kerítéssel vagy hajókkal. Hozzáteszem, előbbire Magyarország elhanyagolható uniós forrást kapott, a mediterrán térségben beindított »hajós műveletek« pedig igazából az embercsempész-hajók európai partokhoz történő kíséréséről szólnak.

A »civil«​ aktivista azt is nehezményezi az interjúban, hogy a döntéshozók nem engedik a civil szervezeteket a döntések közelébe. Igaz ez, illetve minden civil szervezetre igaz ez?

Óriási! Mondja ezt az Amnesty vezetője, akinek kollégája pár hónappal ezelőtt Brüsszelben mellettem ülve szólította fel egy meghallgatáson az EP-képviselőket, hogy indítsák már meg Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyt. Ugyanezek a »civilek« lesznek most is ott majd a december 7-i, magyar jogállamiságról szóló EP-meghallgatáson. Ezek azok a »civilek«, akik valóban professzionális munkával, különféle intézetekkel, think-tankekkel, tudományosnak álcázott fórumokkal behálózták az európai döntéshozatalt, akik folyamatosan igyekeznek »mankót adni« a hazai és nemzetközi bírósági fórumoknak a szuverén döntéshozói hatalommal felruházottak hatásköreinek csökkentéséhez, akiknek a maga nemében valóban kemény munkája révén számos állam engedélyezte a homoszexuálisok házasságát és örökbefogadását, akik hathatós munkával, kommentárokkal és értelmező könyvekkel elhitették bírákkal és politikusokkal, hogyan kell polkorrekt módon értelmezni a genfi menekültügyi egyezményt és gőzerővel dolgoznak azon, hogy átnyomják az isztambuli genderegyezményt. Tényleg ezen »civileket« nem engedik a döntések közelébe?”