Die Welt: A kelet-európaiak kinyitják az ajtót az oroszoknak

A Die Welt című német konzervatív lap Oroszország és a kelet-európai államok viszonyával, az ARD országos köztelevízió pedig az uniós támogatások elosztásának ügyével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. A Die Welt szerdai számában A kelet-európaiak kinyitják az ajtót az oroszoknak címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek „nagyvonalúan teret adnak” az Oroszország befolyási övezetének kiterjesztésére irányuló törekvéseknek. Hozzátette, hogy a Nyugat erősen aggódik a kelet-európai orosz befolyás növekedése miatt. Oroszország motivációja világos, Putyin az EU és a NATO gyengítésével ki akarja terjeszteni hatalmát Európára, ezért támogat mindent, ami erősíti a „nacionalista különutas” politikát, vagy akár a határok megkérdőjelezését – állapította meg.

Kiemelte: „Sokkal kevésbé világos, hogy az orosz hatalmi politika egykori áldozatai közül némelyek miért nyitják meg a kapukat készségesen Putyin előtt.” Úgy vélte, „a válasznak sok köze van a pénzhez és a korrupcióhoz”.

Magyarországgal kapcsolatban többek között azt írta, hogy Csehország és Szlovákia mellett ott is félretették a „történelmi félelmeket”, hogy pénzt keressenek az orosz kapcsolattal. Orbán Viktor politikájának az a lényege, hogy igyekszik a lehető legnagyobb gazdasági előnyre szert tenni Oroszország révén úgy, hogy „ne provokálja ki a végleges szakítást az amerikaiakkal”.

Azonban „ideológiai közelség” is mutatkozik, „jól harmonizál egymással a moszkvai nemzetállami retorika és a nemzeti szólamok iránti új közép-európai vonzódás”, és a visegrádi országok körében vannak, akik közelebb érzik magukhoz Moszkvát, mint Brüsszelt, amely ideológiailag egyre inkább távolodik az olyan ötletek révén, mint a menekültelosztási kvóta – írta Boris Kálnoky.

Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Vita Lengyelországgal és Magyarországgal: Kevesebb jogállam – kevesebb pénz? címmel közölte Kai Küstner brüsszeli tudósító beszámolóját, amely szerint mindkét ország állandó konfliktusban áll az Európai Bizottsággal a „demokrácia Brüsszel által felpanaszolt megsértései miatt”, de az EU eszközei eddig hatástalannak bizonyultak. Ezért most elkezdődött a gondolkodás egy „keményebb eljárásmódról”, az uniós támogatások és a jogállami szabályok betartásának összekapcsolásáról.

A vita még korai szakaszban van, de a német kormány egyáltalán nincs egyedül ennek az új irányvonalnak a támogatásával – tette hozzá az ARD munkatársa, a többi között kifejtve, hogy a gondolat támogatóinak egyelőre az a fontos, hogy folytatódjék a vita, ami azt is szolgálja, hogy megmaradjon a „fenyegetési potenciál” a jogállamiság ellen vétő tagországokkal szemben. Hozzátette: kézenfekvő, hogy Lengyelországot és Magyarországot érzékenyen érintené az uniós támogatások megkurtítása, hiszen Lengyelország a támogatások legnagyobb haszonélvezője, és a magyar gazdaságot is jelentősen élénkítik az EU-s források.

(MTI)