Juncker: Helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Magyarországot és Lengyelországot

Helytelen lenne pénzügyi büntetőintézkedésekkel sújtani Magyarországot és Lengyelországot, amíg lehet velük párbeszédet folytatni - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy hétfői interjúban.

A brüsszeli testület vezetője a Bild című német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy „a jogi előírások tiszteletének” az egész Európai Unióban érvényesülő, „európai erénynek kell lennie”. Brüsszel erről „sportszerű” megbeszéléseket folytat Lengyelországgal és Magyarországgal, de egyelőre nem sikerült előrehaladni.

Arra a kérdésre, hogy miért annyira visszafogott azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy csökkenteni kell a jogsértést elkövető tagállamok EU-támogatását, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot, „amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le”. Hozzátette: „szívügyem, hogy ne mélyítsük tovább az árkokat Kelet-, Nyugat- és Közép-Európa között”.

Arra a kérdésre, sikerülhet-e valaha is az uniós külső határokon megoldani a menekültproblémát, kiemelte, hogy az EU-Törökország menekültügyi megállapodás révén 97 százalékkal csökkent az EU-ba érkező menekültek száma, és az EU 1,6 milliárd értékben támogatta a Törökországban élő menekültek megsegítésére indított programokat. A Földközi-tenger középső medencéjén Észak-Afrikából az EU felé irányuló migrációs útvonalat is „sikerült jobban ellenőrzés alá vonni”, ezt mutatja, hogy az idén nyáron 81 százalékkal kevesebben érkezetek, mint egy évvel korábban. Továbbá az új uniós határ- és partvédelmi szervezet több mint 1700 munkatársa támogatja a nemzeti hatóságok 100 ezer határőrét Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában s Spanyolországban.

„Beszél valaki ezekről a sikerekről? Nem” – jegyezte meg a brüsszeli bizottság vezetője. Kiemelte: az EU mindig is menedéket ad azoknak, akik háború vagy erőszak elől menekülnek hazájukból, és visszajuttatja hazájukba azokat, akiknek „nincs joga ahhoz, hogy nálunk maradjanak”. Jean-Claude Juncker Emmanuel Macron európai uniós reformjavaslatairól is beszélt. Elmondta, hogy mielőtt a francia államfő ismertette elképzeléseit, egy órán keresztül egyeztették telefonon a terveket. Kiemelte, hogy ellenzi a különálló euróövezeti költségvetés és parlament gondolatát, de mindent egybevetve a javaslatok azt jelentik, hogy „Macron révén kevésbé érzem magam egyedül Európában” – jegyezte meg az EB elnöke.

A Nagy-Britanniából érkező bírálatokkal kapcsolatban aláhúzta: tévesen állítják, hogy „euro-föderalista”, hiszen mindig hangsúlyozza, hogy „a nemzetek nem a történelem ideiglenes találmányai”, és „az Európai Uniót nem lehet a nemzetekkel szembehelyezkedve továbbfejleszteni”. A német választásokkal kapcsolatban kiemelte, azt szeretné, hogy Angela Merkel még „nagyon sokáig” német kancellár legyen. Arra a felvetésre, hogy a kancellár meggyengülve került ki a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásból, elmondta, hogy Angela Merkelnek 12 évi kormányzás után, nehéz körülmények között sikerült, hogy pártjáé legyen „messze a legnagyobb Bundestag-frakció”. Ez „tiszteletet és megkönnyebbülést” vált ki, de „elvárásokat is” Angela Merkel felé – mondta Jean-Claude Juncker.

(MTI)