Az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezi Szijjártó

Az új ukrán oktatási törvény rosszabb helyzetet teremt a magyarok és más kisebbségek számára, mint amilyen helyzetben a Szovjetunióban voltak az oktatás terén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron az MTI-nek, aki az európai uniós tagországok külügyminisztereinek jövő heti tanácskozásán kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát. A miniszter azután beszélt erről, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak vezetőivel egyeztetett a tanügyi jogszabály kapcsán kialakult helyzetről.

Növelni a nemzetközi nyomást

Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélésen arra az egyértelmű következtetésre jutottak, hogy a nemrég hatályba lépett oktatási törvény gyakorlatilag ellehetetleníti Ukrajnában a magyar iskolák működését, elveszi a már megszerzett jogot az anyanyelven történő tanulástól 10 éves kor fölött, miáltal Ukrajna minden létező nemzetközi kötelezettségét megszegi. „Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: „az oktatási törvény alapvetően sérti meg az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán kezdeményezni fogom az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.” Az európai uniós jogszabályok szerint ugyanis, ha valamelyik fél megsérti a társulási megállapodás feltételeit, akkor van mód a társulási megállapodás felülvizsgálatára – húzta alá. Úgy vélekedett, hogy az EU nem hunyhat szemet e súlyos jogsértés fölött. Megjegyezte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése csütörtökön tárgyalni fogja ugyan az ügyet, de „az EU részéről azért keményebb kiállást vártunk, mint amit eddig láthattunk”. Hozzáfűzte: az EU és annak brüsszeli intézményei kifejezetten szeretnek kritizálni egyes tagországokat, ha úgy gondolják, hogy valamilyen módon vétenek a demokratikus játékszabályokkal szemben, miközben itt van egy olyan ország, amely Európához szeretne közelíteni, s ehhez képest két lábbal tapossa a kisebbségi, s ezáltal az emberi jogokat is.

A kérdésre, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy Ukrajna módosítja a kisebbségi jogokat csorbító oktatási törvényét, Szijjártó Péter kifejtette: az egyetlen lehetőség a nemzetközi nyomás növelése Ukrajnára, mivel az a tény, hogy az ukrán parlament ezt a törvényt elfogadta, az államfő ezt aláírta, egy jól átgondolt, belpolitikai hasznot célzó stratégia része. A politikus felháborítónak tartja, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövete üdvözölte a kisebbségi jogokat durván sértő törvényt; ezután Szijjártó Péter szerint nincs más lehetőség, mint az európai fórumokon a nemzetközi nyomás fokozása Ukrajnával szemben.

Szeptemberben lépett életbe a megállapodás

A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy „az EU tőszomszédságában a 21. században be kell zárni iskolákat, mert kisebbségi nyelven oktatnak, s emiatt el kell bocsátani tanárokat, továbbá elvenni a kisebbségektől egy már megszerzett jogot”. Ez a kisebbségi jogok bővítését előíró társulási szerződés felrúgása, amelyet nemzetközi nyomással meg kell akadályozni – hangoztatta. A külügyminiszter jelezte, tárgyal Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja megye kormányzójával, aki határozottan kiáll a kárpátaljai magyarok jogai mellett, szem előtt tartva, hogy a megyében a magyar lakosság aránya 12 százalék. Pozitívnak nevezte, hogy a megyei tanács (közgyűlés) határozatban állt ki a kisebbségi oktatási jogok megőrzése mellett.

Azzal kapcsolatban, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn megismételte a javaslatát, hogy látogassanak el együtt Kárpátaljára és a magyarság képviselővel közösen vitassák meg az oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket, Szijjártó Péter leszögezte: ukrán kollégája elkésett a javaslatával, a kárpátaljai magyarokat az előtt kellett volna megkérdezni, hogy a törvényt elfogadták. Az Európai Unió és Ukrajna társulási megállapodása idén szeptember 1-jén lépett életbe teljeskörűen. A megállapodás értelmében Ukrajna strukturális reformok végrehajtására vállal kötelezettséget a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a felelős kormányzás, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén. Ukrajna megerősíti együttműködését a környezetvédelemben, a védelemben, a közlekedésben, a fogyasztóvédelemben, továbbá az esélyegyenlőség, az oktatás, az ifjúságpolitika és a kultúra területein az egyezmény szerint.

(MTI)