A közel-keleti üldözött keresztények segítésének magyar modellje iránt az amerikai alelnök is érdeklődik – mondta az üldözött keresztényekről tartott washingtoni konferenciát összegezve szombat este az MTI-nek Azbej Tristan helyettes államtitkár, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az üldözött keresztények megsegítéséért felel.
Kifejezetten jó érzés volt magyarnak lenni ezen a konferencián, mert a kormány támogatási programjait és az egész magyar modellt óriási érdeklődés és elismerés övezte – jelentette ki.
Az amerikai alelnököt is érdekli a program
Azbej Tristan a konferencia keretében találkozott amerikai kongresszusi képviselőkkel, a külügyminisztérium tisztségviselőivel, és megbeszélést folytatott az Egyesült Államok alelnökének hivatalában is. „Mindenütt a tapasztalataink és a módszereink iránt érdeklődtek, kiváltképp, hogy a konferencián jelentette be Mike Pence alelnök az amerikai humanitárius programok alapvető átalakítását, aminek lényege, hogy a segítséget közvetlenül az üldözöttekhez és a szenvedőkhöz juttassák el, miként a magyar kormány teszi” – mondta. Mike Pence hivatala jelezte, hogy szeretnék igénybe venni a magyar kormány vallásdiplomáciai és kapcsolati hálózatát, illetve tanulmányoznák azokat a módszereket, amelyekkel a magyar programok hatékonyan hasznosulnak – tette hozzá.
„A mi módszereinket a közvetlen támogatás jellemzi, vagyis a segítséget nem köztes szereplők, például nemzetközi szervezetek révén juttatjuk el, hanem konkrétan és közvetlenül a szenvedő közösségekhez visszük” – fejtette ki a magyar modell lényegéről Azbej Tristan a konferencia nyilvánossága előtt. Leszögezte: a hatékonyság alapja az őszinteség és az őszinte párbeszéd. A magyar kormány ugyanis az egész segélyprogramot úgy alkotta meg, hogy először a helyszíneken tájékozódott, beszélt a közösségek képviselőivel, hogy pontosan megismerje a helyzetüket, tőlük tudja meg, hogy mire van leginkább szükségük. „Nem akartuk elkövetni azt a hibát, hogy a támogató jobban tudja, mire van szüksége a támogatottnak. Így derült ki, hogy az üldözött, diszkriminált, fenyegetett keresztény közösségek mindegyikének a legfontosabb a városaik, az otthonaik, az iskoláik, a kórházaik és a templomaik újjáépítése” – mondta. Hangsúlyozta: ezek a közösségek nem akarnak csatlakozni a migrációs hullámokhoz, hanem ragaszkodnak a visszatéréshez őseik földjére.