Visszautasítja a New York Times bírálatát Kovács Zoltán

A The New York Times (NYT) szerkesztői még mindig nincsenek tisztában a migránsválsággal – írta blogjába Kovács Zoltán kormányszóvivő, reagálva az amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi cikkére, amelyben azt állították, hogy Magyarország súlyosbította a migránsválságot.

A kormányszóvivő szerint manhattani kényelemből kétségkívül nem könnyű megfogni ezt a „vitathatatlanul nehéz problémát”, de ha komoly eszmecserét akarunk róla folytatni, akkor tisztában kell lennünk az alapvető tényekkel. A szóvivő az abouthungary.hu blogjában idézi ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint egy ország, amely nem képes megvédeni határait, nem is ország.

Schengen védelme a lényeg

Az Orbán-kormány azért épített kerítést Magyarország déli határánál, mert az egyben a schengeni övezet külső határa is. Ez nem egyszerűen a „határ megerősítését” szolgálta – ahogyan írta az amerikai lap –, hanem Európa védelmét, illetve a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeinek betartását is, amelyek a többi között előírják az EU-ba irányuló illegális migráció megakadályozását.

„A szabad mozgást lehetővé tevő, határ nélküli övezet, a schengeni övezet határbiztonságának és integritásának fenntartása alapvető fontosságú az EU biztonsága és a belső piac működése szempontjából. Ez itt a lényeg” – írja Kovács Zoltán az amerikai lap írására reflektálva. Leszögezte, hogy az erős és biztonságos határ nem súlyosbítja a migránsválságot, éppen ellenkezőleg.

 „A gyönge, védtelen határ teremt vonzerőt, súlyosbítva a válságot, ösztönözve a migránsokat arra, hogy nekivágjanak a veszélyes útnak. A határvédelem kudarca az, ami táplálta a migránsokon nyerészkedő embercsempész iparágat. És a külső határok védelmének a kudarca vezetett ahhoz, hogy migránsok százezrei léptek be illegálisan az EU területére” – írja blogjában a kormányszóvivő.

Macron is a magyar álláspont mellett

Emlékeztetett arra: Orbán Viktor a migránsválság első napjaitól kezdve azzal érvelt, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit a segítségnyújtásban közvetlenül és azonnal a konfliktus sújtotta térségeknek. Az első európai vezetők között javasolta a segítségnyújtást azoknak az EU-tagországoknak, amelyek nem tudnak eleget tenni határvédelmi kötelezettségeiknek, továbbá azt is, hogy egyes, a nemzetközi migrációban fontos szerepet játszó – unión kívüli – országokban, mint Líbia, a migránsok befogadásához hozzanak létre menedékkérelmeket feldolgozó központokat. A szóvivő felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az álláspontot képviseli most Emmanuel Macron francia elnök is.

„Magyarország oltalmazza az 510 milliós európai közösség külső határát, hogy enyhítse az öreg kontinensre nehezedő nyomást, és ez jelentős megnyilvánulása a szolidaritásunknak, hozzájárul a migránsválság kordában tartásához. Ha nem hisznek nekem, kérdezzék meg Ausztria vagy Németország polgárait, hogy mit gondolnak az Európa határán épített kerítésünkről” – üzeni Kovács Zoltán, aki szerint azok a javaslatok, amelyek gyakorlatilag Európa területére hoznák ezt a „nehéz problémát” – ilyen Brüsszel javaslata a kötelező betelepítési kvótáról –, súlyosbítják a migránsválságot, mert tovább bátorítják az illegális migrációt. 

Limuzinliberálisok

A kormányszóvivő reagál arra is, hogy az amerikai lap alkalomszerűen utal írásaiban a nemzetközi jogra és az európai értékekre, a NYT „limuzinliberális” olvasóit megszólítva. „Nincs olyan nemzetközi jogszabály, nincs európai egyezmény, amely Brüsszel hatáskörében utalja a döntés jogát a bevándorlásról” – írja a szóvivő. Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság múlt heti döntését, de – írja a szóvivő, idézve Orbán Viktor ezzel kapcsolatos kijelentését – csak Magyarország döntheti el, hogy kit fogad be.

„Ebben a való világban, a migránsválság arcvonalában, a magyar polgárok túlnyomó többsége azt akarja, hogy a kormány – és nem Brüsszel – hozzon döntést a bevándorlásról (ugyanez igaz az európai polgárok többségére is). A magyar polgárok – illetve az európai polgárok – épségéért és biztonságáért felelős kormányként nem foguk bocsánatot kérni, mert továbbra is jogot formálunk arra, hogy magunk hozzunk döntéseket a bevándorlásról, és erős európai határokat tartsunk fenn” – írta blogjában Kovács Zoltán.

(MTI)