Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A Kúria hitelesítette a Vágó Gábor által benyújtott, a korrupciós cselekmények hosszabb elévülési idejéről szóló népszavazási kérdést. Két másik kérdést viszont elutasítottak.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi döntését helybenhagyva hitelesítette a korrupciós cselekmények jelenleginél hosszabb, legalább 12 éves elévülési idejéről szóló népszavazási kérdést, továbbá az NVB döntését helybenhagyva elutasított két további kezdeményezést kedden – tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben a honlapján.
A Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által magánszemélyként benyújtott kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”
Az NVB hitelesítette május elején a kérdést, indoklása szerint az megfelel a törvényi feltételeknek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem pedig tiltott tárgykörbe. Miután az NVB tagjai 5:5 arányban szavaztak, Patyi András elnök hitelesítést támogató voksa döntött. Az NVB határozata ellen fellebbezést nyújtottak be, így került a Kúria elé az ügy.
Sajtóhírek szerint a fellebbező Melles Marcell, az Alapjogokért Központ munkatársa, aki beadványában a többi között amellett érvelt, hogy a kérdés nem egyértelmű.
A Kúriának a felülvizsgálati kérelmet elutasító és az NVB döntését helybenhagyó határozata szerint az NVB jogszerűen döntött a népszavazási kérdés hitelesítéséről, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben a kérdés kizárólag egyféleképpen értelmezhető, és arra irányul, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el.
A Kúria – az NVB korábbi döntéseit helybenhagyva – elutasította ugyanakkor egy másik, a korrupciós ügyekkel kapcsolatos, illetve egy, a CEU-val kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését.
Az egyik elutasított kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást megszüntető döntéssel szemben a feljelentő bírósághoz fellebbezhessen?”. A Kúria indoklása szerint a kérdés az alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá az egyértelműség követelményének sem felel meg, mivel megtévesztő és további magyarázatra szorul.
A harmadik, kedden a Kúria által elutasított népszavazási kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?”. A Kúria indoklása szerint a kérdés az alaptörvény módosítására, azaz tiltott tárgykörbe tartozik.
(MTI)