Brüsszel igyekszik a Magyarországot szankcionáló eljárás jogosságának a látszatát fenntartani különböző jogon kívüli eszközökkel, például a szolidaritás elvének az emlegetésével – mondta Szánthó Miklós a minap a Kossuth Rádióban. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az uniós szervek kelepcébe kerültek.
Ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden. Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta: a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható – ismertette. Szánthó Miklós kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta. Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot.
A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, „bármit is mondjon a bíróság”. Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani – összegzett.
Bár szeptember elején dönt csak az EB arról, hogy mikor terjeszti az EUB elé tárgyalásra a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás következő fázisát, folyamatosan igyekeznek a Magyarországot szankcionáló eljárás jogosságának a látszatát fenntartani különböző jogon kívüli eszközökkel, például a szolidaritás elvének az emlegetésével – fogalmazott Szánthó Miklós. Mivel a bizottság egyértelműen a retorzió lángpallosaként használja a kötelezettségszegési eljárást, ezért politikai szempontból megjósolhatatlan, mi lesz szeptember 27. után – mondta.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság szeptember 6-án hirdet ítéletet.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Friedrich Merz is előállt javaslatával.
Az új szíriai vezetés, amelyet a Hayat Tahrir al-Sham egykori dzsihadista csoport vezet, aggodalomra ad okot Európában.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
