„Magyarországon a családom egy 24 órán át zárva tartó táborban van – amikor valaki fürdőszobába megy, négy rendőr van ott, minden oldalról melletted” – mondta Ehsanullah Weesa, egy afgán származású lány Szerbiában adott interjújában.
„Ők nem szabadok úgy, ahogyan mi azok lehetünk itt” – állította Ehsanullah Weesa, Szerbiában élő migráns Magyarország területén tartózkodó családjáról beszélve. A The Guardian augusztus 8-án publikált riportjában Szerbiában élő bevándorlókkal beszélgetett ottani életükről és jövőbeli terveikről.
A riportban családokat, menekülteket oktató tanárokat és szerb illetékeseket is kérdeztek mindennapjaikról, munkájukról. Többen arról számoltak be, hogy Szerbiában jó lehetőségeik vannak, a gyerekek oktatásban részesülnek, nyelveket tanulhatnak, biztonságban érzik magukat. „Soha nem fogok visszamenni Afganisztánba, szeretek itt lenni” – mondta egy tizennyolc éves lány, Mursal Faqirzada.
A cikkben megszólalók pozitívan nyilatkoztak a szerbiai körülményekről, de ha lehetőséget kapnak, hogy belépjenek az EU területére, élni szeretnének vele. Jelenleg minden hétköznap öt ember kap legálisan lehetőséget arra, hogy Szerbiát elhagyva Magyarország területére lépjen, s ezáltal elérje az EU-zónát – állítja a Guardian riportja.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Állításuk szerint uniós tagállamok nem küldhetnek a hazájukba vissza szíriai menedékkérőt.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Aszad Moszkvába menekült, Szíria romokban, és milliók kelhetnek útra.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
