Civiltörvény: a Fidesz átláthatóságot, a baloldal orosz mintát emleget

Szávay István (Jobbik) hangsúlyozta: pártja szorgalmazta a 2012–es civil törvény átfogó módosítását, amelyet kellően egyeztetnek a civil szektor képviselőivel, most azonban, bár fontos kérdéssel, de csupán egy részkérdéssel foglalkoznak. Emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket.

„Hagyják abba ezt a szemét, alja hazudozást” – jelentette ki Gulyás Gergelyhez fordulva, aki korábban a Jobbik észrevételeit úgy értékelte, hogy „Soros György már a Jobbikba is betette a lábát”. Nem állunk Soros szervezetei mellé – közölte, indokoltnak tartva a kormányzati szándékot, leszögezte ugyanakkor: politikát befolyásolni nemcsak külföldről lehet, hanem belföldről is, ahogy teszi szerinte a Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről máig nem tudható, honnan volt forrása az ellenzéket lejárató plakátkampányára – jelentette ki.

Szerinte „bolsevik tempó” jellemzi a kormányoldalt, amely éppen azzal vádolja az ellenzéket, amit maga tesz. Hozzátette: a Fidesz–KDNP primitív kommunikációs szintre vitte az ügyet, mintha az lenne a probléma, ha egy szervezetet külföldről finanszíroznak.

Miért mentesülnek a jogszabály alól a sport– vagy vallási szervezetek? – kérdezte. Mi van, ha egy muszlim vallási szervezeten keresztül folytat majd valaki bevándorláspolitikát? – tette fel a kérdést. 

Majd kijelentette: a segélyszervezeteket, de a nemzetiségieket is ki kellene venni a jogszabályból, de garanciát kért arra is, hogy az előterjesztést nem követi további civilellenes akció.  

LMP: a kádári időket idézi az előterjesztés 

Schmuck Erzsébet (LMP) a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a '80–as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni – vélekedett.

Sorolta, mit rombolt le a kormány az elmúlt hét évben: 2010 után elkezdődött a támogatások megvonása, ami után a független civilek száma radikálisan csökkenni kezdett, majd a szakminisztériumok is egyre kevesebb támogatást nyújtottak.

A svájci és a norvég alap még forrást jelentett, a kormány ugyanakkor nekilátott ezek megszüntetéséhez, ám ebbe beletört a bicskája – összegezte. 

Szél Bernadett emlékeztetett: Oroszországban 2012–ben fogadtak el hasonló törvényt, azóta számos szervezetet zártak be azok közül, amelyek felkerültek a listára. Fontos társadalmi szolgálatot végzők húzták le a rolót – mondta, hangsúlyozva: visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. Szerinte előbb koholt vádak alapján lejáratják a civileket, majd törvényi eszközökkel megbélyegzik őket.

Kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság tagjaiként tudomása kellene lennie, ha ezen szervezetekkel gond lenne, erről azonban nem tud. „Kit néznek idiótának?”– kérdezte. 

Felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres „közhasznúsági bevallását”, majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen mutatja be munkájukat.

Erre az elnöklő Lezsák Sándor azt kérdezte: bejelentett–e szemléltetést, amire Szél Bernadett úgy felelt: „vigye el az egész fizetésemet”.

Provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul.

MSZP: a magyar államrend Oroszországéhoz közelít

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint 2010 óta két világrend között folyik nyílt háború, az egyik a nyugat értékeit, a másik a centralizációt vallja magáénak. Úgy értékelt: a magyar államrend egyre közelebb kerül „Putyin diktatórikus Oroszországához”. Kiemelte, aki szakmai elemzést vár a vitában, az tévúton jár, a javaslat szerinte Orbán Viktor miniszterelnök személyes utasítására, aljas politikai szándékból született.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a fékek és ellensúlyok rendszerét már lebontották, a rendszer működésének elengedhetetlen feltétele pedig a bűnbakképzés. Kitért arra is, hogy az amerikai szabályozást a II. világháború indokolta.

Bárándy Gergely párhuzamot vont az orosz és a magyar helyzet között. Mint mondta, Putyin saját ellenzéki pártokat hozott létre, míg itthon kamupártok tömege jelent meg a választás előtt.

Szólt arról is, hogy Oroszországban a kormánykritikus civil szervezetekkel szemben indultak eljárások, Magyarországon pedig a norvég civil alap által támogatott szervezetekkel szemben.

Az MSZP képviselője azt hangoztatta: a civil kontroll alapja a demokráciának, a társadalomnak pedig 2018–ban lesz lehetősége korrekcióra.

Fidesz: nem jelent megbélyegzést a civil szervezetek átláthatóságáról szóló javaslat

Gulyás Gergely előterjesztőként hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.  Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – ismertette.

Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás.

„Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem” – mondta Gulyás Gergely.

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. Kifejtette, hogy a civilek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez. Jelezte, hogy a 2011–es törvénymódosítás óta rugalmasabb és gyorsabb a szervezetek bejegyzése, éves állami támogatásuk pedig 2010 óta 140–ről 202 milliárd forintra nőtt. Vitányi István szerint a magyar törvény figyelembe veszi a Velencei Bizottság követelményeit, alkotmányossági szempontból és nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak.

Megjegyezte, a baloldali hisztériakeltés hátterében az áll, hogy céljaik egybevágnak a külföldi érdekekkel, a migráció kérdésében is egy platformra helyezkedtek a Soros–féle szervezetekkel.

Felvetette azt is, hogy a Jobbik az alaptörvény–módosítás ügye után ismét elárulja–e szavazóit. A fideszes politikus jelezte, hogy a jogszabály nem vezet be új eljárást, nem jelent többletterhet és széles körű garanciális szabályokat érvényesít.

(MTI)