Nincsen teljes körű egyetértés az uniós tagállamok között az európai ügyészség létrehozását illetően, és ha továbbra sem sikerül konszenzusra jutni, akkor megnyílhat az út az úgynevezett megerősített együttműködési eljárás előtt – közölte kedden a tagországi kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálata.
A vonatkozó szabályok értelmében amennyiben a tanácsban nincs egyhangúság, legalább kilenc tagállam kérheti, hogy az európai ügyészi hivatal létrehozásáról szóló rendelettervezetet terjesszék az uniós állam- és kormányfők elé. Ha négy hónapon belül ott sem születik egyetértés, akkor az intézmény megalakítását pártoló tagországok fontolóra vehetik, hogy megerősített együttműködéssel hozzák létre a szervezetet – emlékeztettek a tanácsi közleményben.
„Miközben az európai ügyészség már 2009 óta szerepel az uniós alapszerződésekben, mint az elmúlt hat és fél év mutatja, létrehozása rendkívül bonyolult” – mondta Owen Bonnici, az EU soros elnökségét betöltő Málta igazságügyi minisztere. A tárcavezető hozzátette, bízik benne, hogy a máltai elnökség alatt konkrét lépéseket tudnak tenni a hivatal megalakítása felé.
A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.
Trócsányi László igazságügyi miniszter nemrégiben arról számolt be, hogy Magyarország mellett Svédország, Hollandia és Lengyelország is jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozásáról szóló tervezetet. Mint mondta, több másik ország még nem döntött arról, hogy részt venne-e a megerősített együttműködésben, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egy új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
