Fidesz: Soros birodalma elért Magyarországra is

Az olimpiai pályázat visszavonásáról, az egészségügy finanszírozásáról, a kommunizmus áldozatairól, a paksi bővítésről szóló esetleges népszavazásról, valamint a külföldről támogatott szervezetekről is beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a miniszterelnök és kormánya is gyáva

Tóth Bertalan (MSZP) gyávának nevezte a miniszterelnököt és kormányát, amely szerinte megfutamodott attól, hogy népszavazást tartson az olimpiai pályázatról. Úgy fogalmazott: nem az a szégyen, ha az emberek mondanak véleményt egy fontos kérdésről, hanem az, hogy az ország már a visegrádi országoktól is lemarad. Arra szólította fel a kormányt, hogy a valós problémákkal foglalkozzon ahelyett, hogy háttérhatalmakkal hadakozik. Ilyen valós problémának nevezte például a paksi bővítés hitelét, amelyről azt mondta: az 21 évre adósítja el az országot.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára furcsának nevezte az államadóssággal kapcsolatos kioktatást éppen az MSZP-től, mert, mint mondta, „ha önökön múlik, még most az az IMF-hiteleket nyögi az ország”. A baloldal eltörölné az otthonteremtési támogatásokat. Újra drasztikusan emelné az adókat, „a vagyonadó és az ingatlanadó gondolatával is flörtölnek”, még az adót is megadóztatnák –fogalmazott, hozzátéve: a munka alapú gazdaság helyett újra segély alapú gazdaságot vezetnének be.

Jobbik: az olimpiára szánt forrásokat költsék az egészségügyre!

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt: az egészségügyre költené az olimpiai pályázat visszavonásából felszabaduló forrásokat, amelyre az állam szerinte rekordkeveset költ. Szólt a pártja által készített felmérés eredményéről, amely szerint romlott az ellátás színvonala.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a vállalkozás, amelynek a jobbikos képviselő korábban tagja volt, külföldre vitt magyar egészségügyi dolgozókat, vagyis az SZDSZ-hez hasonlóan abból akart jól élni, ami a magyar egészségügynek rosszat tett. Rámutatott arra is: az olimpiai fejlesztések kollégiumok helyeket vagy egészségügyi beruházásokat is eredményeztek volna.

A KDNP a kommunista diktatúra áldozataira emlékezett

Harrach Péter (KDNP) a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezett felszólalásában. Szólt azokról az emberekről – az elkövetőkről –, akik a hatalom közelébe kerültek. Említést tett az állampárt egykori 800 tagjáról is, akik vagy meggyőződésből, vagy karrierizmusból léptek be a pártba. Kijelentette: őket nem kell az elkövetőkkel együtt említeni – jelentette ki. Maga sosem volt az állampárt tagja – tette hozzá.

Rétvári Bence úgy válaszolt: a Gulag-ra hurcoltak 800 ezer ember, közülük 200 ezren soha nem jöttek haza, de Kárpátaljáról minden ötödik magyart elvitték – tette hozzá. A kommunista diktatúra számos áldozatára mutatott rá, például arra: 80 ezer ember jövőjét vágták el és másfél ezer civil szervezetet oszlattak fel.

LMP: a paksi bővítésről is meg kell kérdezni az embereket

Schmuck Erzsébet (LMP) maga is emlékezett a kommunizmus áldozataira, mondván: a bűnösöket még nem ismerjük, pártja ezért ismét benyújtja az ügynökakták feltárását szorgalmazó javaslatát. Az olimpiai pályázat visszavonásáról szólva kijelentette: az emberek többsége nem akar olimpiát, az ellenzők inkább a kórházakra költené a forrást. Az „országra kényszerített” paksi beruházás szerinte „legalább annyira zavarja az embereket, mint az olimpia” – ismertette pártja tapasztalatát. Hangsúlyozta: erről is az embereknek kell dönteniük.

Dömötör Csaba úgy felelt: van annak egy bája, hogy a kommunista bűnökről egy olyan ember szólal fel, aki maga is komoly tisztséget viselt a kommunista rendszerben. Az olimpiára térve úgy fogalmazott: az csak akkor lehet sikeres, ha egyetértés áll mögötte, de azt a baloldali pártok felrúgták. Az egészségügyre térve közölte: fejlesztések zajlanak a területen és a bérek is emelkednek. A paksi bővítésre válaszul kijelentette: népszavazást arról lehet tartani, amit a jogszabályok engednek és kellő társadalmi támogatottsága van.

Felszólalása után Schmuck Erzsébet szót kérve visszautasította az államtitkár rágalmait, mondván: az MSZMP-ben semmilyen tisztséget nem viselt, a KISZ-ben ifjúsági környezetvédelmi tanács titkára volt alkalmazásban, tisztséget itt sem viselt.

Fidesz: az ügynökszervezetek ismét Magyarországot „mószerolják” Brüsszelben

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a „vádló szerepében”, hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Ezekről kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett.

Rámutatott: ezen szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, aki terrorcselekmények miatt tíz évre ítélték. Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. „Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, százezer szám szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.

Dömötör Csaba úgy felelt: a következő hónapokban is kemény vitákra kell számítani. A bevándorlás egyike lesz ezeknek, ami még egy ok arra, hogy a kormány kikérje az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Sorolta ezek kérdéseit, amely érinti az energiapolitikát, a migrációt vagy a külföldről támogatott politikai aktivistacsoportok átláthatóságát, mondván: nem tudható, mekkora összegeket kapnak külföldről.

(MTI)