„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A szlovák miniszterelnök szerint fontos lenne a visszatérés a gazdasági és biztonsági együttműködéshez, a béke fenntartásához, nem pedig az olyan belpolitikai problémák megoldásával kellene foglalkozni az Európai Unió kárára, mint a Brexit. Fico elmondta, országa az unió soros elnökeként olyan kérdésekkel próbált foglalkozn, amelyek valóban hatással vannak az emberek mindennapi életére.
Az Európai Uniónak vissza kell térnie a gyökereihez, a tagállami vezetőknek nem lenne szabad a belpolitikai problémáikkal foglalkozniuk az európai projekt kárára – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A szlovák miniszterelnök szerint fontos lenne a visszatérés a gazdasági és biztonsági együttműködéshez, a béke fenntartásához, nem pedig a belpolitikai problémák megoldásával kellene foglalkozni az Európai Unió kárára, mint ahogy például a brit uniós tagságról kiírt népszavazás vagy a decemberi olasz referendum esetén történt.
Felszólalásában Fico elmondta, országa az unió soros elnökeként olyan kérdésekkel próbált foglalkozni az elmúlt hónapokban, amelyek valóban hatással vannak az emberek mindennapi életére. Mint mondta, megpróbáltak főként gyakorlati ügyekre fókuszálni, kidomborítva az Európai Unió pozitívumait a nyilvánosság számára. Az EU a legnagyobb válságát éli át a megalapítása óta, a fő kihívások ezúttal nem kívülről, hanem belülről érkeznek, ami bizalmatlanságot szül – fogalmazott Fico a szlovák elnökség eredményeit értékelő vitában. Hozzátette, az uniós állampolgárok főként stabilitást akarnak, amelyet kizárólag egy egységes Európai Unió biztosíthat a számukra.
Az ülésen az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy a szlovák elnökség sikert tudott elérni számos területen. Jean-Claude Juncker példaként említette az uniós határ- és parti őrség létrehozását, az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást, valamint bizonyos terrorellenes intézkedéseket.
Január elsejétől Málta veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztjét. A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
(MTI)