Juncker: Európa nem lesz egységes állam

„Elkezdtük látni a szolidaritást a menekültválságban, de ennek szívből kell jönnie, nem lehet kikényszeríteni” – mondta Jean-Claude Juncker az Index tudósítása szerint az „unió állapotáról” tartott beszédében, amivel arra is utalhatott, hogy nem lesznek kötelező kvóták. Az Európai Bizottság elnöke szerint Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség.

„Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon” –mondta Juncker, aki azt is leszögezte: „nem vagyunk nihilisták”. Felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni. „A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz” – jelentette ki Jean-Claude Juncker.

Nem veszélyezteti az EU létét a Brexit, viszont uniós hadsereg kell

Az EB-elnök szerint nem veszélyezteti az Európai Unió létét, ha az Egyesült Királyság kilép a szervezetből. „Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét” - mondta Juncker. A bizottság elnöke felszólalásában ismételten az unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel az Egyesült Királyságot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak.

Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgoznunk – mondta Juncker. A strasbourgi plenáris ülésen felszólalva Juncker kijelentette, ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. „A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen” – mondta.

A Bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. „Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart” – szögezte le. Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.

Meghosszabbítaná a róla elnevezett tervet Juncker

A Juncker bejelentése szerint a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására tesz javaslatot az Európai Bizottság. A bizottság elnöke sikeresnek ítélte a 315 milliárd eurós európai beruházásösztönző intézkedéscsomagot. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) kapott kölcsönt.

A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót – tudatta. „Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat” – mondta Juncker, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában.

(MTI)