Az Állami Számvevőszék pénteken benyújtotta véleményét az Országgyűlésnek a 2017-es költségvetésről, amelyben a bevételi erőirányzatok 99,9 százalékát megalapozottnak találta. A kiadási előirányzatoknak azonban több mint a fele olyan, ahol törvénymódosítás nélkül is növelhető az adott összeg, ez pedig általános kockázatot jelent.
Megalapozott a 2017-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés mellett a bevételi előirányzatok teljesíthetőek – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a számvevőszék a véleményét pénteken adta át az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint – egy előírás kivételével – a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is – jegyezték meg.
Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a tartalékok több elemű rendszere, valamint a kormány költségvetési átcsoportosítási lehetőségeinek bővítése javítja a költségvetés végrehajtásának biztonságát és rugalmasságát, a feltárt kockázatok kezelését, a bevételek és kiadások hármas csoportosítása pedig növeli a büdzsé átláthatóságát.
Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 99,9 százalékát megalapozottnak tartotta az ÁSZ, 0,1 százalékát pedig részben megalapozottnak. Az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2 százaléka megalapozott, 0,5 százaléka részben megalapozott és 0,3 százaléka nem megalapozott. A számvevőszék kockázatosnak ítéli 5,6 milliárd forint bevételi előirányzat teljesülését, valamint megállapította, hogy egyes kiadások 62,7 milliárd forinttal meghaladják a tervezett előirányzataikat, ennek kezelésére a tartalékok lehetőséget biztosítanak.
A kiadási előirányzatokkal és a kormányzati szektor strukturális egyenlegével vannak problémák
Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra: a költségvetési cél teljesülése szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka úgynevezett felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat. Valamennyi ilyen előirányzat tételes ellenőrzése alapján az ÁSZ négy előirányzatról állapította meg, hogy azokat nem kellő megalapozottsággal tervezték meg.
A 2017. évi törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1166,4 milliárd forintban állapítja meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 472,4 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 694,0 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze. Ez az uniós módszertan szerint 2,4 százalékos hiánynak felel meg.
A törvényjavaslat adatai szerint 2017. év végére a GDP arányos államadósság-mutató 71,9 százalékra mérséklődik a 2016. utolsó napján várható 73,5 százalékról, ami alapján a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak.
Az ÁSZ véleményében ugyanakkor rámutat: a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a középtávú költségvetési hiánycélnál, ami a stabilitási törvényben előírtak ellenére nincs összhangban a középtávú költségvetési cél elérésével, ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatóságára.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Egyelőre homályos hogy miből, és milyen munkát kell érte végezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
