Orbán Viktor: Nem engedjük, hogy Brüsszel a magyarokon verje el a port!
Hazánk már a világ legjobbjainak az öt százalékában.
Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek és a kollégiumi férőhelyek bővítését sürgeti a Jobbik. A párt magsabb ösztöndíjakat is szeretne, mivel szerintük a hallgatóknak kevés pénzből kell megélniük. Hozzátették: a felsőoktatásba bekerülés és a végzettség megszerzése ma sokkal nehezebb egy első generációs értelmiséginek, mint 2007-ben volt.
A Jobbik több államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyet és kollégiumi helyet, valamint magasabb ösztöndíjakat sürget. Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján felmérésekre hivatkozva arról beszélt, hogy a felsőoktatásba bekerülés és a végzettség megszerzése ma sokkal nehezebb egy első generációs értelmiséginek, mint 2007-ben volt. Akkor a hallgatók 47 százaléka járt sikerrel, míg 2015-ben 40 százalék alatti volt az arány – fejtette ki. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormányzati törekvés ellenére a szülők anyagi helyzete ma nagyobb mértékben meghatározza a helyzetet, mint kilenc éve.
A hallgatók kevesebb pénzből élnek havonta – tette szóvá a Jobbik frakcióvezető-helyettese, aki elmondta, hogy 2007-ben az érintett kör a létminimum 60 százalékát költötte, ez ma kevesebb, mint 50 százalék. Megjegyezte: az összegeket elsősorban lakhatásra és utazásra költik, nem bulizásra, kocsmázásra.
Dúró Dóra visszatérő problémaként hivatkozott a kollégiumi férőhelyek hiányára, szavai szerint évente átlagosan 130 százalékos a túljelentkezés, ezért bővítésre van szükség vidéken és a fővárosban is. Sürgette a tanulmányi ösztöndíjak emelését is, jelezve: kilenc éve nem változtak az összegek. A jobbikos politikus kitért arra is, hogy Magyarországon a diplomások bérelőnye nemzetközi összehasonításban is nagyon magas az alacsonyabb végzettségűekhez képest. Ez azt jelzi, hogy nemcsak az egyénnek éri meg a diploma, hanem az államnak is a későbbi magasabb adóbevételek révén.